MENÜ
  • Vegalománia – Néhány nagy elme gondolata

    Ha még nem szántad el magad a változtatásra, érdemes betekintened néhány méltán híres személyiség vélekedéseibe.

    A húsmentes életmód – legyen az veganizmus vagy a vegetarianizmus valamely formája – több mint egy étrend, és ezt joggal hangoztatják az eszme képviselői. Valódi életfilozófiáról van szó, ami leggyakrabban egy nagy változás bekövetkeztével veszi kezdetét egy ember életében. Hogy ez a változás milyen értékrendben, revelációkban rejlik, szemléltetjük néhány híres, példamutató személyiség gondolatával.

    Albert Einstein

    (Fizika Nobel-díj)

    “Semmi sem lesz kedvezőbb hatással az emberiség egészségére és túlélési esélyeire, mint a vegetáriánus étkezésre való áttérés.”

    A Nobel-díjas fizikus kicsit sem túloz, bizony, a húsevés egyáltalán nem kedvez – a tévhitekkel ellentétben – senki egészségének, a jól informáltak pedig azt is tudják, hogy a világon közel sem lenne akkora éhezés, ha az emberiség zöld útra térne. Nem elhanyagolható tény, hogy több millió ember hal meg évente az alultápláltság, éhezés és az ezzel kapcsolatos betegségek következtében. Mindez annak ellenére történik, hogy a világ több mint elegendő élelmet állít elő az egész emberiség számára!

    Hogy mi történik azzal a rengeteg táplálékkal? Azokat az állatokat hizlalják fel belőle, akiket csupán levágásra tartanak kegyetlen körülmények között, elzárva még a napfény elől is. De ha értük nem is, a rengeteg éhező emberrel való együttérzésből fontolóra kéne venni, hogy vajon megéri-e ezt a sok szenvedést az a kis élvezet, amit állítólag csak a hús nyújthat.

    Most térjünk vissza az egészségre. Nem csupán éhezés, hanem a túltápláltság is milliós halálos áldozatokat szed évente szerte a világon, különösen a zsíros és koleszterin tartalmú ételek fogyasztásának következtében, ami mint tudjuk, csupán állati eredetű termékeket jelent. Persze a legtöbbször felmerülő kérdés a fehérje körül forog, ugyanis legtöbben abban a hitben élnek, hogy ezt a szervezet számára elengedhetetlen tápanyagforrást hús nélkül lehetetlen fedezni. Egy megfelelően összeállított étrend azonban tartalmaz minden szükséges tápanyagot, vitamint, amit a szervezet megkíván.

    A proteint szójával, hüvelyesekkel, kukoricával és sok más zöldséggel könnyen magunkhoz tudjuk venni, persze ez igényel némi utánajárást, hisz a magyar konyha a húsételeken kívül nem sok mindennel tud előrukkolni. Emiatt pedig rengeteg növény és gabona szinte teljesen ismeretlen az emberek előtt. A tévhit egyik alapja bizony nem más, mint a túlzott húsfogyasztás, hiszen míg normál esetben a szervezetnek 1 g fehérjére van szüksége testsúlyához képest kilógrammonként, addig a magyar átlagbevitel 110-140 g, ami sok esetben duplája az egészséges mennyiségnek.

    Isaac Bashevis Singer

    (Irodalmi Nobel-díj)

    “Nem lesz igazság addig, amíg az ember egy késsel vagy puskával áll, és tönkre teszi azokat, akik nála gyengébbek.”

    Sokan csupán egyet legyintenek, ha az állatok végzetes kihasználásáról és lemészárlásáról esik szó, mondván, hogy ez úgyis mindig így lesz: az erősebb elnyomja a gyengébbet. Vajon akkor is elintéznék ezzel a beletörődő kijelentéssel, ha ők maguk lennének az elnyomás tárgyai? Az ember sajnos hajlamos önző módon meg nem történtnek tekinteni azt a fajta igazságtalanságot, ami az ő jólétét nem érinti. Egy ilyen fajta filozófia azonban sosem a béke és fejlődés, hanem éppen a pusztítás, hanyatlás és irányíthatóság felé vezet.

    “Gyakran mondják, hogy az emberek mindig megették az állatokat, mintha ez egy érv lenne eme gyakorlat folytatására. Az ilyen logika szerint nem kellene megpróbálnunk megakadályozni, hogy az emberek másokat megöljenek, mivel ez is időtlen idők óta folyik.”

    Világunk számtalan változáson ment át az évek során, és ahogy a technológiai fejlődés egyre inkább megteremtette számunkra a kényelmet, úgy az állatok számára egy embertelen világot hozott létre: nagyipar, vágóhidak, fegyverek, egyszóval halál. Az az állat, aki jelenkori világunk szülöttje, egyáltalán nem mondható szerencsésnek, hisz örökös fenyegetettségnek van kitéve az ember által. Gondoljunk csak bele: ők a civilizáció előtt még szabadok voltak, most már csak a rabság és szenvedés vár rájuk.

    “Az Írások arra köteleznek bennünket, hogy ne vegyük el mások életét. Nem szabad abban a tévhitben élnünk, hogy szívességet teszünk az állatoknak azzal, hogy nem esszük meg őket. Épp úgy ahogy az embernek, nekik is joguk van az élethez.”

    Fontos tisztában lennünk vele, hogy nem valami kiváltságban részesítjük az állatokat azzal, ha nem járulunk hozzá meggyilkolásukhoz, hiszen ők jóval előttünk léteztek már a Földön, legkevésbé sem áll jogunkban fölöslegesen elvenni az életüket, kiszakítani őket természetes élőhelyükből.

    George Bernard Shaw

    (Irodalmi Nobel-díj)

    “Egy húsevő átlagéletkora 63 év. Én maholnap 85 vagyok, és még mindig olyan keményen dolgozok, mint valaha. Már elég hosszú ideje élek, és próbálok meghalni, de egyszerűen nem megy. Egyetlen szelet marhahús végezne velem, de nem tudom rávenni magam, hogy lenyeljem. Nyomaszt a rettegés, hogy örökké élek. Ez a vegetáriánusság egyetlen hátránya”

    Az ír esszéista végül 94 esztendős korában hunyt el, ami azt jelenti, hogy több mint egy étvizeddel hosszabb életet élt, mint egy átlagos húsfogyasztó egyén. Annak ellenére, hogy sokan (legtöbbször nagyon is alulinformáltan) a vegetáriánus étrend hátrányaival próbálnak riogatni, még mindig a tények beszélnek: a húsevés bizony megrövidíti az életet. Azt hisszük, helyünk a tápláléklánc csúcsán van, csak mert képesek vagyunk szinte bármiből olyan ételt sütni-főzni, kotyvasztani, ami – ha nehezen is – végeredményben emészthető, mit sem törődve azzal, hogy szó szerint mérgezzük magunkat. A kérdés tehát ismét: megéri?

    “Az emberi lények az egyetlen állatfaj, akiktől minden porcikámban, gyáván félek.”

    Az állatok, akiket az ember előszeretettel fogyaszt békések, önzetlenek, nem támadnak hátba, nem vernek át, nem törnek az életünkre. Ezzel szemben az ember a legagyafúrtabb, legalávalóbb teremtmény a Földön, így ha valakitől tartani kell, az egyedül ő lesz mindig is. Nem csak az állatokra, de egymásra is veszélyesek vagyunk, mégis minden más élőlény fölé helyezzük magunkat, és mint valami világ urai, rendelkezünk felettük.

    Albert Schweitzer

    (Béke Nobel-díj)

    “Minden igazság sorsa az, hogy első kinyilatkoztatásakor nevetség tárgya. Valaha ostobaságnak tartották azt a feltételezést, hogy a fekete emberek valóban emberi lények, és ekképp kellene bánni velük. Ami akkor ostobaság volt, abból mára elismert igazság lett. Ma a racionális erkölcs komoly kívánalmaként túlzásnak tűnik a mindenféle élettel szembeni állandó tisztelet kinyilvánítása. De közeleg az a kor, amikor el fogunk csodálkozni azon, hogy az emberi faj milyen sokáig létezett, mielőtt felismerte, hogy az élet gondatlan megsértése a valódi erkölccsel összeegyeztethetetlen. Az erkölcs a maga korlátlan mivoltában a felelősség kiterjesztése mindenre, amiben élet van.”

    Albert Schweitzer méltón kapott béke Nobel-díjat, ugyanis az élet minden egyes megnyilvánulását tisztelte és értékelte, ez pedig szavaiból is jól érzékelhető. Ha megtanulunk nem tárgyakként, hanem érző lényekként tekinteni rájuk, biztosan nem fogunk arra vágyni, hogy a megölt állatok húsát fogyasszuk nap mint nap.

    “A gondolkodó embernek elleneznie kell mindenféle kegyetlen szokást, nem számít, milyen mélyen gyökerezik a hagyományban, és mekkora dicsőség veszi körül. Amikor választhatunk, el kell kerülnünk azt, hogy más életébe gyötrelmet és igazságtalanságot hozzunk, még a legalacsonyabban lévő teremtmény életébe is. Mert ha nem így teszünk, lemondunk emberi mivoltunkról, és olyan bűnt veszünk a vállunkra, amit semmi sem igazol.”

    A kulcs a választási lehetőségekben rejlik. Lerombolni valamit könnyű, még a legprimitívebb egyének is könnyedén zúznak porrá akármit, nem kell hozzá különösebb szellemi képesség. Azonban a jót megteremteni, felépíteni, hozzájárulni már egy sokkal fejlettebb tudatállapotot kíván meg.

    Mindezek fényében tehát érdemes megfontolni, melyik utat választjuk, ugyanis az, hogy mit fogyasztunk, és kinek kellett szenvednie, meghalnia azért, többet elárul személyiségünkről, az egész világhoz való hozzáállásunkról, mint azt hinnénk. Aki pedig átgázolva mindenen, mit sem törődve a másikkal tengeti napjait, ugyanúgy nem várhatja el másoktól sem, hogy törődjenek vele és tiszteljék.

    Budai Réka

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon