MENÜ
  • Vegalománia – Akinek a bőrébe bújsz

    Egy következő fontos téma: miből és hogyan készülnek ruházati cikkeink?

    Az ember szereti más fajok bőrét, bundáját viselni. Az áruházakban is rögtön bőrcipőt, bőrcsizmát, bőrdzsekit keres, hiszen az sokkal strapabíróbb és melegebb, mint a más anyagokból, műbőrből készült ruhák. Igen ám, de vajon hányan vannak tisztában azzal, hogy pontosan miért fizetnek, amikor egy élőlény létfontosságú testrészéből készült árucikket vásárolnak? Nézzük hát, milyen eljárásokat támogat, aki a valódi bőrből, szőrméből készült holmikat részesíti előnyben.

    Átveréssel indul

    A bőr iránti kereslet eredendően az Egyesült Államokból, Németországból és Angliából indult. Szinte mindenki viseli, anélkül, hogy kicsit is belegondolna, honnan származik. Az igazság az, hogy indiai tehenek ezreit vágják le hetente (!) csupán a bőrük miatt. India egyes vidékein a szegénységben élőktől vásárolják fel őket, a családok pedig csak úgy hajlandóak megválni szeretett teheneiktől, ha előbb biztosítják őket arról, hogy az állatok életük végéig farmokon fognak élni. Természetesen ez közel sem így történik…

    Patkolás és kötözés

    Mivel India legnagyobb részén tilos a tehenek megölése, ezért az állatokat egy olyan államba kell átvinniük, ahol törvényesen levághatják őket. Kezdetben az állatokat megpatkolják és összekötözik, ezzel felkészítve őket egy kegyetlen haláltusára, ami akár napokig is eltarthat. A teheneknek esélyük sincs védekezni, a földre leszorítva, lefogva, lábaikat kötéllel összefogva erőszakosan megkapják patkóikat, majd egymáshoz kötözik őket útnak indulás előtt.

    Egy kínszenvedéses út

    Porban és hőségben, élelem és víz nélkül kényszerítik őket menetre, mindez pedig a rémisztő élmények okozta stresszel párosul. Ezt sok állat nem is bírja elviselni, így még az érkezés előtt összeesnek és egyszerűen képtelenek már lábra állni. Tudni illik, legtöbb marhát ekkor teszik fel életében először egy teherautóra, így várható, hogy halálra rémülnek. Főként azért, mert kapkodva és durván bánnak velük a rakodó emberek. Már csak a teherautó zötykölődő mozgása és a zajok is új tapasztalatok számukra, amitől az állatok rosszul lesznek és megbetegednek. A teherautón töltött élelem és víz nélküli egy-két nap után már kétségbeesetten szomjasak és éhesek, főleg, hogy ezek a tehenek a napi rendszeres ellátáshoz lettek hozzászokva.

    Faroktörés

    Amikor a jószág már teljesen kifárad, a farkában eltörik a csontokat, ezzel mérhetetlen fájdalmat okozva neki, hogy végelgyengülésében is talpra kényszerítsék őt. Ez a borzalmas módszer a farok bizonyos részeinek ismételt csípésével történik, könnyedén eltörve az állat farkát akár többszörösen is.

    Hajcsárok

    A hajcsár feladata, hogy a marhákat állandó mozgásban tartsa. Az orrukban levő köteleknél fogva rángatja, húzza őket, közben nyakukat, szarvukat, farkukat csavarva. Az állatokat töltéseken vezetik – azaz inkább kényszerítik – le a teherautókból ki és be, rámpák nélkül, ami súlyos sérüléseket okoz nekik, sokuk medencéje, lába, bordája és szarva is eltörik.

    Amikor már nem maradt ép csont a farkukban, egyéb szadista módszereket is használnak ahhoz, hogy a marhákat mozgásban tartsák, például a chili paprikával és a dohánnyal való kínzás jól bevett szokásnak számít. A folyamat során a paprikát közvetlenül a szemébe dörzsölik, ezzel visszakényszerítve az állatot a lábára.

    Mészárlás

    Az eddigiekben leírtak mind-mind a kivégzés előtt történik, ily módon a halál már csupán kegyelemdöfésnek minősülne… azonban a marhák levágása is brutális módszerekkel történik. Az állatok legalább fele (!) már nem jut el élve a vágóhídra. Akinek mégis sikerül, annak lábait összekötözik, nyakát elvágják, és élve, lassan kivéreztetik. Hogy a helyzetet még inkább megrázóvá és horrorisztikussá tegyék, gyakran társaik szeme láttára hajtják végre mindezt. Az éles késsel történő „gyors torokmetszés” helyett pedig életlen pengével vagdalkozva, fűrészelve ölik le őket.

    Cserzés

    A halott állatok bőrét ezután cserzőműhelyekbe küldik, ahol olyan halálos anyagokat használnak, mint a króm és egyéb mérgek, ezzel meggátolva a bomlást. Emlékeznünk kell, hogy a bőr egy élettelen állat húsa, szerves anyag, ami bizony természetes esetben lebomlana és elrohadna, ha nem kezelnék ezekhez hasonló halálos méreganyagokkal. Az ilyen cserzőműhelyekben használt vegyszerek hatása az emberek egészségi állapotára a bőráruk iránti folyamatos kereslet miatt egy újabb megoldandó problémát vet fel. Végül az indiai jószágok bőre ruházati áruházak polcaira kerül szerte az egész világon. A legtöbb áruházlánc indiai bőrt értékesít, mely teljesen más állatoktól származik, mint amit az emberiség fogyaszt.

    Sajnos mindez még mindig csak egy töredéke azoknak a borzalmaknak, amiket az állatokkal művelünk, és sokan talán rémálmaikban sem képzelnék, valójában mit tesznek azzal az élőlénnyel, akitől egy élettelen tárgy származik, amit akár fillérekért megvehetünk szinte bármelyik boltban. A következő részben a szőrméről és annak eredetéről esik majd szó, továbbra is azok számára, akik képesek szembenézni az igazsággal.

    Budai Réka

    Ajánló

    Ilyen volt az MTV VMA vörösszőnyege

    140 diákot támogatott a STRAND Fesztivál

    Martin Garrix legjobb barátja exkluzív interjút adott a Life-nak