MENÜ
  • Színházból a sorozatokba – Interjú Madár Tamással

    Furcsa dolog, ha az ember egy ismerőssel, jóbaráttal tud interjút készíteni. Olyankor valahogy kap egy másfajta ízt az egész beszélgetés. Tomival legutóbb akkor beszélgettem, mikor főszerepet kapott egy gyerekdarabban, illetve debütálhatott a Csárdáskirálynő című operettben. Most kíváncsi voltam, azóta milyen változások történtek az életében.

    Első interjúnk apropója „A rózsátnevető királykisasszony” bemutatója volt, illetve az, hogy szerepet kaptál a „Csárdáskirálynő” című operettben. Azóta eltelt egy kis idő. Hogy érzed, mennyire sikerült összeérnie a mesejátéknak? Van olyan dolog, amit esetleg most másképp csinálsz, mint mondjuk a bemutatón?

    Madár Tamás: Folyamatosan formálódik az előadás; erősödnek a karakterek, színesedik a játék. Mi is bátrabbak vagyunk. Túl vagyunk a 25. előadáson, s ez idő alatt lett bennünk egy biztonság, aminek köszönhetően sokkal szabadabbak vagyunk, mint a premieren. Már merünk „labdákat” dobni egymásnak.

    Nem beszélve a közönségről, akik minden alkalommal hozzáteszik azt a pluszt, hogy az előadás nagyban más legyen, mint az előzőek. Ez köszönhető a mese interaktivításának.

    Mennyivel másabb ehhez képest a „Csárdáskirálynő”-ben játszani? Nagyobb kihívásnak tartod az ottani szereped?

    Madár Tamás: Ég és föld. Két különböző stílus, két különböző feladat. Míg a mesében táncolok, énekelek, két figurát játszom; addig a „Csárdáskirálynő”-ben van öt mondatom. Természetesen nincs kis szerep, csak kis színész; de nagyobb kihívás a mesében játszani. Több a dolog, jobb a közérzet.

    Azóta újabb bemutatón is túlestél, ha fogalmazhatok így, mégpedig a „Dekameron” című művet mutattátok be az RS9-ben. Milyen karaktert alakítasz ebben a klasszikus műben?

    Madár Tamás: Az előadás stílusa olyan, hogy karakterből karakterbe ugrálunk. Öt novellát vittünk színpadra Trömböczky Péter átíratában és rendezésében. Mindegyik novellában más és más figurát alakítunk. Játszom együgyűt, prépostot, papot, szűz fiút; s mesélő is vagyok, mint ahogy a többiek is.

    Másabb ez a színpadra vitel, mint amit mondjuk korábban láthattunk egyes színházakban?

    Madár Tamás: Azt nem merném kijelenteni ki száz százalékig, hogy másabb, mint a többi színházi előadás,mert lehet, hogy van ugyanilyen, csak még nem hallottunk róla.  Nincs díszletünk, jelzés jelmezeink vannak, a kellék is minimális. A néző fantáziájára bízzuk a teret és a külcsínt. Mi mesélünk és játszunk. A próbafolyamat nagyon kreatív és jó hangulatú volt. Rengeteget merítettünk egymásból. Nagyon sok jelenet magvát improvizációkra építettük. Bebizonyítottuk, hogy a színház nem pénz kérdése!

    A bemutató után tervezitek, hogy a darabot esetleg vidéki helyszínekre is elviszitek?

    Madár Tamás: Szeretnénk minél több helyre elmenni vele, minél több helyen megismertetni magunkat, és persze nevet szerezni. Szerencsére már vannak felkérések. Az út elején vagyunk, tele optimizmussal!

    A színházon kicsit túlhaladva nézzünk a tévé képernyője felé, ha lehet ezt mondani, ugyanis nemrégiben sorozatszínészként is megcsillogtathattad a tudásodat.

    Madár Tamás: Konkrétan kettő, pályázatra készült web sorozatnak vagyok szereplője. Az egyik Trömböczky Péter rendezésében a „Kihívások és Zaklatások”, a másik pedig Noel Peter munkája, a „Wágner család”.

    Két teljesen különböző műfajú sorozatról van szó. Az egyik drámaibb alkotás, míg a másik az amerikában nagy sikernek örvendő szitkom. Mindkettőt nagyon élveztem. Az elmúlt hónapokban volt szerencsém együtt forgatni Kapitány Ivánnal az új sorozatában a „Szájhősök”-ben. Az első két epizódban van egy-egy mondatom, amire nagyon büszke vagyok, hiszen remek színészek között dolgozhattam, miközben egy profi stáb vett körül. Óriási tanulás volt!

    Kezdjük akkor a sort szerintem a „Kihívások és zaklatások”-kal, ami Trömböczky Péter rendezésében látott napvilágot. Mit tudhatunk róla?

    Madár Tamás: Egy táncos pár története, akik kapcsolatába belezavar az egyik tanítvány. Lényegében egy szerelmi háromszögről, valamint egy család és „betörőjük” történetéről szól. Különböző sorsok egymásra találása.

    Mennyire összetett a karaktered, Csongor? Nehéz volt elkapni a jellemét, megformálni őt?

    Madár Tamás: Csongor egy magának való, szenvedő, harcos típus. Kifejezetten nehéz volt. Úgy érzem nem is sikerült részemről. Még van mit tanulnom a kamera előtti játékról.

    Nem ritka, hogy a való életben is történik hasonló élethelyzet, mint a sorozatban, magyarán, hogy egyes emberek szerelmi háromszögbe kerülnek. Mit gondolsz, hogyan lehet ezeket a szituációkat úgy megoldani, hogy senki ne sérüljön? Vagy egyáltalán hogyan lehet ezeket elkerülni? Van rá mód?

    Madár Tamás: Egy módja van: nem mész bele!

    Térjünk át akkor a másik alkotásra, a „Wágner családra”, ami Noel Péter alkotása, a zenét pedig Mészáros László jegyzi. Mesélj egy kicsit erről a sorozatról is.

    Madár Tamás: Szerbiában, Bácskossuthfalván forgattuk vajdasági magyarok közreműködésével. Egy magyar szitkom próbálkozás, szerintem nem eredménytelenül. Remek csapat gyűlt össze, tele ambicíóval, tudással, szívvel. Nagyon élvezetes forgatás volt. Nekem önmagában Noel Peter írásai nagy kedvenceim. Így egyértelmű volt, hogy ezt is szeretni fogom. Mintha a számba írta volna a szavakat. Szeretem a figurát, amit megformáltam. Remélem lesz folytatás!

    Ha már zene: olvasgattam a hozzászólásokat, és többen is úgymond slágergyanúsnak ítélik a Wágner család főcímzenéjét. Te mit gondolsz erről? Mi lehet egy jó főcímzene titka?

    Madár Tamás: Az utolsó forgatási napon, amikor már 18 órája dolgozott a csapat, és végre kimondtuk, vége: az volt az első dolgunk, hogy meghallgattuk a főcímzenét, s akkor tudtam: ez sláger!

    Benne van minden, amiről szól a Wágner család. Az az életérzés, amit sugároz a sorozat, tele lendülettel, fiatalsággal és vidámsággal. Ettől működik, mint főcímzene.

    Ebben a sorozatban merőben más karaktert hozol, mint a „Kihívások és zaklatások”-ban. Melyik áll közelebb hozzád?

    Madár Tamás: A „Wágner család” áll közelebb hozzám. Ez nem jelenti, hogy az egyik rossz, míg a másik jó. Nem.

    Nagyon szeretnék egy sikeres szitkom sorozat részese lenni, s ebben látok lehetőséget.

    Mindkét alkotás egy pályázatra készült. Őszintén, te hogy érzed: melyiknek van, illetve lesz nagyobb sikere? Más stílus, más történet, másfajta zene. Melyik állhat szerinted közelebb a nézőkhöz?

    Madár Tamás: Az embereknek van elég bajuk – ha nincs: gyártanak – , szeretnének kikapcsolni. Erre a „Wágner család” egy jó lehetőség. A szavazatok alapján már most lehet tudni, hogy a ’Wágner család’ a befutó. Jelenleg az első helyen áll!

    Tudom, hogy ez kegyetlen kérdés, és ha nem szeretnél, nem muszáj rá konkrét választ adnod, de semmiképp sem mehetek el emellett a felvetés mellett: tételezzük fel, hogy mindkét sorozat folytatódik, mivel nagy sikert arattak mind a pályázaton, mind pedig a nézők körében. Azonban a produkciók választás elé állítanak téged, hogy csak és kizárólag az egyikben szerepelhetsz, valamelyik karaktert fel kell adnod. Csongort vagy Cápát választanád ebben az esetben?

    Madár Tamás: Övön aluli! Jussunk el odáig és megtudjuk.

    Zárásként pedig nem is lehetne más kérdésem: színház vagy sorozat? Esetleg mindkettő?

    Madár Tamás: Film, tv, színház. A sorrend mindegy.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon