MENÜ
  • Parfüm: virágillat, szalonna és gyilkosság

    Az illat, ami rabul ejt, a szag, amit kevesen fújnának magukra és a film, ami megosztja a közönséget.

    Az illatok, szagok világa mindig is foglalkoztatta az embert. Már az ókorban is tudták, hogy a különböző illatok különböző hatással lehetnek az emberi testre, pedig nem is sejtették, hogy az aromaterápiának milyen nagy keletje lesz napjainkban. Az igazi parfümök viszont csak a 17. században terjedtek el, elgondolkodhatunk rajta, vajon mennyire játszott ebben közre a középkor finoman fogalmazva hiányos higiéniája. Bölcsője a korabeli Itália volt, de egész Európát belengte a parfümillat. Erzsébet királyné, Medici Katalin és a francia Lajosok is erős illatú olajokat használtak. Az ipari forradalom a parfümgyártást is elérte, nem csak a mennyiségre, de a minőségre is értve. A 20. században pedig megjelentek a szintetikus alapanyagok, hogy helyettesítsék a méregdrága eredeti aromákat. A legnevesebb divatházak viszont tudják, a jellegzetes jegyeket meghagyva, természetes alapanyagok használatával lehet sikereket elérni.

    Végérvényesen ránk köszöntött a tavasz, eltemettük a telet. A megélénkülő természet finom illatai ingerlik az orrunkat, csalogat a napsugár, a föld és a friss levegő illatának keveredése.
    A polcokról egyre több virágillatot emelünk le és permetezünk magunkra, jelezvén, a természettel együtt mi is megújulunk.

    Különleges érzékszervvel áldott meg minket a természet. Az orrunkban lévő közel 50 millió szaglóreceptor segítségével tízezer szagot is meg tudunk különböztetni, és még “orr”-nak, sem kell lennünk. Van viszont, hogy a legedzettebb szaglósejtek is elfáradnak. A megszállott parfümrajongók akár órákon át is képesek lennének egy parfümériában szaglászni, ám egy idő után már szinte minden illat egyformának tűnik. A szakértők ilyenkor azt javasolják, szippantsunk egyet-kettőt a polcokra helyezett kávéval telt üvegekből, amik felfrissíthetik szaglószerveinket. Emellett saját bőrünk illata is hasonlóan hat, de ne feledjük, néhány illat megkülönböztetése után már a saját orrunknak sem hihetünk.

    Alapanyagok

    Szinte mindenből lehet parfümesszenciát előállítani. Hogy tényleg így van-e, arra a választ a Parfüm című film főszereplője, Jean-Baptiste Grenouille is sokáig kereste, de erről majd később. A növényi részek legkülönfélébbjei mellett állati szekrétumok is alapját szolgálják megannyi neves parfümnek. Az viszont kevésbé köztudott, hogy mekkora munka is ezekhez hozzájutni. Ma Franciaország a parfümvilág fővárosa, Grasse-ban például még napfelkelte előtt szedik a jázmint, mivel utána már csak 20%-kal kevesebb illatanyaghoz juthatnak belőle. Egy óra alatt alig több, mint fél kiló virágot tudnak begyűjteni, ez nagyjából ötezer fej virágnak felel meg, de csupán néhány csepp esszenciát nyerhetnek ki belőle. 400 kilogramm – négymillió – jázmincirágból már fél kiló koncentrátumot kapnak, ne csodálkozzunk tehát azon sem, hogy az ára 2-4 millió forintra rúg. Persze önmagában nem használható töménysége miatt, viszont a rózsa után az egyik legfontosabb összetevője a legtöbb illatnak. A tubarózsa  olaja az aranynál is értékesebb, ugyanis 1300 kilogrammnyi ad 200 milliliternyi esszenciát.

    A tapasztalt parfümözők az illatpiramist is jól ismerik. Minden parfüm három pilléren nyugszik. A csúcsán a fejillat áll, ahová a leggyorsabban elpárolgó összetevők tartoznak. Az első illatbenyomást ezek adják, de sajnos 5-30 perc múlva már az enyészeté mind. A szívillatok a parfümök kompozíciójának legfontosabbjai. 10-30 perc kell, hogy kibontakozzanak, és akár néhány órán át érezhetjük illatukat. Ezek a jegyek határozzák meg az illatok kategóriáját is. A legfontosabb illatcsaládok közé a virágos, keleties, citrusos, fás és gyümölcsös tartozik.
    Néhány óra elteltével már csak az alapillatok maradnak meg a kompozícióból, itt jönnek elő a legnagyobb molekulasúlyú illatanyagok. Nem csupán az órákig tartó illatélményért felelősek, de lassítják a többi jegy párolgását és fixálóanyagként is szolgálnak. Ezek illata akár egy teljes napig is megmaradhat a bőrön.

    Extrém alapanyagok – extrém illatok

    Az emberi képzelet határtalan, így már azon sem csodálkoznánk, ha egyszer csak elárasztanák a boltok polcait a szalonnás rágók, kolbászos vattacukrok és tükörtojásos cukorkák. A parfümériák polcain is megjelentek az ínyencek számára kreált illatok, a legextrémebbek közé tartozik a Burger Kinges grillezett hús vagy épp Stilton sajt illatú permet, de készült már fekália ihlette illat (szag?) is.


    Hogy milyen hatást váltanak ki belőlünk egyes illatok, az leginkább a hozzá társított emlékképekben keresendő, de a szalonna illatú parfüm biztosan étvágyfokozó lehet. Nem biztos, hogy ugyanez a helyzet a Stilton Cheese parfümmel, bár nagy rajongótábora van a kék sajtoknak. A megrögzött gyorséttermi rajongók akár már 4 dollárnak megfelelő összegért magukkal vihetik kedvenc sülthúsuk aromáját. Hogy hány kutyát kellene levakarni magunkról, míg végigsétálunk vele az utcán, az már más kérdés.
    Jamnie Nicholas parfümje emellett kicsit sem mondható kellemesnek. A Scurplus nevű “illatot” speciális eljárással saját fekáliából nyerte ki, így nem meglepő, hogy csupán 85 üveggel készült belőle. Annál inkább leesik az állunk, mert ebből 25 már gazdára talált. Elgondolkodtató tehát, hogy néha egy-egy tömegközelekedési eszközön való utazás során tapasztalt szagok nem a különleges és egyedi parfümből (vagy annak viselőjéből) áradnak-e.

    A parfümök és illatok misztikuma ihlette a Parfüm: Egy gyilkos története című film alkotóit. Tom Tykwer rendező az 1766-os Franciaországot tárta szemünk elé, ahol az utcákon patakokban folyt a szennyvíz, Grasse városában a halpiac pultja alatt született Jean-Baptiste Grenouille. Az árvaházban nevelkedő gyerek három évesen se járni, se beszélni nem tudott még, a világot a szagokon keresztül próbálta megismerni.

    A 2006-ban mozikba került film első pillanatban megragadott, annál is inkább, hisz volt szerencsém két évet egy neves parfümériában eltölteni, így a filmben feltűnő parfümkészítési eljárások mindinkább érdekesnek bizonyultak. A 22 éves férfivá cseperedett Jean-Baptiste egy cserzőüzemben kapott állást, így eljuthatott Párizsba, ahol egy lány illata babonázta meg. A legjobb indulattal sem épp elméjű főszereplőnk egy véletlen folytán megöli a hölgyet, majd rájön, testét nemsokára már csak az ibolyák szagolhatják alulról. Nem maradt más, mint desztillálni és megőrizni a lány illatát. Gyilkosság a javából, és még tizenkétszer. Egynél ugyanis nem állt meg főhősünk, rákapott az ízére – szagára? – és a különböző lányok különböző illataira, a repertoárt teljessé szerette volna tenni, belőle pedig valami különlegeset alkotni. Érdemes a kicsit hosszúra nyúlt, 142 perces filmet leporolni és megnézni, hisz tartogat majd még egy-két meglepetést számunkra.

    Szalonna, gyilkosság, jázmin, és a parfüm, amit minden nap magunkra fújunk.

    Malik Erika

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon