MENÜ
  • Olimpia! Olimpia! Olimpia! – 2. rész

    A sport feltámadása - Az újkori Olimpiák születése

    Abból a mesés Olümpia-világból, amely az időszámításunk előtti első évezred Görög Birodalmát oly’ csodássá tette, a Krisztus utáni 6. századra semmi sem maradt. Az utolsó Olimpiát 393-ban rendezték meg, ekkorra azonban már kereszténység hódított Európa-szerte. I. Theodosius a deista görögök hagyományát pogány ünnepségnek tartotta, ezért betiltotta a rendezvényt. Alig ötven év múlva, unokája parancsára lerombolták a Zeusz-templomot, vele együtt pedig azt a Zeusz-szobrot is, melyet az utókor hét csodája egyikeként tartottak számon. Mintha csak a természet is a keresztény dogmákat követte volna, később egy hatalmas áradás következtében Olümpia összes emléke, a játékokra emlékeztető fürdők, sportlétesítmények is iszap alá kerültek. Az olimpia gyakorlatilag teljesen eltűnt a Föld színéről.

    A kora középkor Európáját súlyos vallási dogmák, egyistenhit és a kereszténységbe vetett bizalom határozta meg.  A Nyugatrómai Birodalom bukásakor a keresztény egyház már szilárd hatalmi tényezőt jelentett majdnem egész Európa-szerte. Nagy Gergely pápa hittérítései nyomán az uralkodók egyre felvették a modern vallást, szinte teljesen kiszorítva minden olyan pogánynak, eretneknek hitt eszmét és mozgalmat, amilyen például az Olimpia, a sport gondolata is volt. A testnevelés először a mítikus lovagkorban nyert teret magának, ahol a megfelelő fizikum és testfelépítés az eszményi cselekedetek, a gyengék védelme és a lovagi tornák során meghatározóvá vált. Később, a reneszánsz világias gondolkodása hozta magával az igazi fordulatot: néhány humanista az ekkorra megerősödött polgári réteg számára a test egészségének mindennapi életben betöltött szerepét hangoztatta, újraértelmezve az ókori olimpiák pogányságáról szőtt negatív elgondolásokat. Matteo Palmieri és Petrus Faber nyomán tudományos írások is megjelentek a témában. 1612-ben, Angliában rendezték meg a király támogatásával azt a Cottswald Olimpic Games-t, mely ugyan csak helyi jelentőséggel bírt, mégis tekinthetünk rá az újkori olimpiák előfutáraként.

    A 19. század elejére egymást érték azok a gondolatok, mely szerint a dicső ókori olimpiai tüzet fel kell éleszteni. 1835-ben a görög belügyminiszter, Ioannisz Kolettisz javaslatára I.Ottó görög király antik népi fesztivált rendezését tűzte ki célul, mely a tervek szerint az olümpiai játékok nyomán a török uralom felszabadításának legfontosabb helyszínein, azaz Athénban, Tripoliszban, Hydraban és Messzolongiban négyévente váltakozva kerül megrendezésre. Az uralkodó Alexandrosz Rangaviszt bízta meg a kivitelezéssel, azonban finanszírozási gondok miatt a redezvény egyelőre ötlet maradt. Egy Evangelisz Zappasz nevű gazdag földbirtokos óriási felajánlásokat tett az udvarnak az ókori olimpiák felélesztésére, mely végül 1858-ban hivatalos formát is öltött: az uralkodó rendeletet adott ki, mely kimondta: négyévente Athénban olimpiai játékokat kell rendezni. 1859. október 18-án a király egy nyitóünnepség keretében el is indította a rendezvénysorozatot. A szervezés során azonban akadtak hiányosságok, a felkészületlenség verekedésekbe, botrányokba torkollt, így az 1863-as rendezvény elmaradt. A következő olimpiát 1870-ben rendezték meg. Itt már új atlétikai versenyszámok is terítékre kerültek, mint a rúdugrás, a birkózás, az evezés vagy a lövészet. Ezután a görögök a négyévenkénti menetrendtől ugyan kissé eltérve, de több-kevesebb rendezési problémával megszervezték a III. és IV. olimpiát is.

    A görög kezdeményezésekkel párhuzamosan Angliában is újragondolták a sporttal kapcsolatos állásfoglalást. Népszerűek lettek bizonyos labdajátékok, mint a rögbi, a tenisz vagy a labdarúgás. 1850 februárjában létrehoztak egy olimpiai szakosztályt is, mely versenyeket rendezett. A hangulatos rendezvényen a klasszikus számok mellett krikett, távol-és magasugrás, labdarúgás, különböző vetélkedők is megjelentek. Az 1860-tól megalakult Wenlock Olympian Society minden évben megrendezte a sporteseményt, melyek atlétikai fesztiválokhoz hasonlóan zajlottak le. Hat évvel később megalakult a Nemzeti Olimpiai Társulat is, Willam Brookes vezetésével és még abban az évben hatalmas sikerű játékokat rendeztek “Nemzeti Angol Olimpiai Játékok” elnevezéssel. A játékokon kizárólag angolok vehettek részt, emellett pedig feltétel volt, hogy a versenyző csakis amatőr sportoló lehetett.

    Innen már csak egy lépés választotta el a világot attól, hogy az Olimpia nemzetközi esemény lehessen. Brookes, hallva az athéni olimpiákról azonnal felvette a kapcsolatot az athéni angol nagykövettel, majd díjat ajánlott fel a görög olimpia egyik aranyérmes sportolójának. Diplomáciai levelezgetés indult, melyben görög és angol vonalon is egy bizonyos nemzetközi sportesemény terveit vázolták fel. A tervek azonban a görögök miatt meghiúsulni látszottak, Brookes álma pedig úgy tűnt, sosem válik valósággá.

    A tényleges újkori olimpia születése egy francia báró, Pierre Coubertin nevéhez fűződik. A poroszokkal szembeni vesztes háború után Franciaországnak a békeszerződés szerint nem lehetett önálló hadserege, azonban fontos volt számukra, hogy katonáikat edzésben tartsák, ezért különböző sporteseményeket rendeztek számukra. A pacifista Coubertin azt hirdette, hogy a munka nélkül maradt katonák harc helyett inkább a sportpályákon mérettessék meg magukat. Az események ezután gyorsan zajlottak. Coubertin Brooke ötleteit alapul véve 1894-ben összehívta az első olimpiai kongresszust, melyen a “népek barátságos érintkezésének elve” játszotta a főszerepet. Ezen az tárgyaláson kimondták: minden negyedik évben olimpiai játékokat fognak rendezni. A tanácskozáson pontosan megnevezték a sportágakat is. A klasszikus atlétikai sportok mellett, mint a futás, ugrószámok, diszkoszvetés, súlyemelés, helyet kaptak a vízi sportok, a korcsolyázás, a vívás, a birkózás, az ökölvívás, a lovas sportok, a céllövés, a torna és a kerékpár is. Az első újkori Olimpia dátumát is lefektették: így az Olimpia ókori hazája előtt tisztelegve az első újkori Olimpiát 1896-ban Görögország rendezhette.

    Mikovics Anett

    Forrás: Rubicon

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Gerendai: „Látogatói csúcsot hozott a Lupa”

    Bulvár
    szept. 17., csütörtök

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    szept. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    szept. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon