MENÜ
  • Olimpia! Olimpia! Olimpia! – 1. rész

    Négy évente ünneplőbe öltözik a sportvilág. A legrangosabb sportesemény ugyanis minden bizonnyal a nyári Olimpia. Idén Londonban rendezik meg a játékokat, amely három héten belül újra lázba hozza a sportot szerető embereket. Legújabb sorozatunk első részében a régmúltba nyúlunk vissza és megnézzük, hogyan is kezdődött ez a több ezer éves múltat magáénak tudó hagyomány.

    “A legjobb a víz s az arany mint éjszakában égő

    tűz, kicsillog a fejedelmi kincs közepéből.

    Ha férfitetteket kívánsz,

    kedves szívem,zengeni,

    ne keress napnál melegebb – s ragyogóbbat

    az ég tágas mezején,

    ünnepi játék sincs, ami méltóbb

    dalra, mint Olümpia!

    Háborúk szabdalták az ókori görög birodalmat. Uralkodók születtek, birodalmak tűntek el, hadjáratok indultak egymás után, megváltozott egész Európa térképe, az Olimpia mégis ezer évig, rendületlenül folytatódott. Arról, hogy mikor is volt pontosan az első játék, a történészek valószínűleg sosem fognak megegyezni. Az olimpiák eredete ugyanis ködbe vész. Rengeteg mítosz lengi körül a rendezvény keletkezésének történetét. Egyesek azt tartják, hogy Pelopsz nevéhez fűződik. A monda szerint a hős kocsihajtásban diadalmaskodott Oinomaosz király felett, így ő az első olimpiai aranyérmes. Mások szerint Héraklész – akit mi leginkább Herkulesként ismerünk – hőstettei az első sikerek, melyeket olimpiai dicsőségként tartanak számon. Egy azonban biztos. A játékokat Zeusz tiszteletére rendezték, nevét pedig a neki otthont adó Olümpia városának köszönheti. Az első olimpia időpontja körüli zűrzavart végülis egy megállapodás oldotta fel. Megegyezéses alapon, a fennmaradt írásos bizonyítékok alapján azt az időszámításunk előtti 776-os Olimpiát, melyről az első feljegyzett olimpiai győztes neve fennmaradt, tartjuk a legelsőnek. Ő Koroibosz volt, aki rövidtávfutásban diadalmaskodott.

    Kezdetben ezek a játékok leginkább rítusszerű, halotti szertartáshoz hasonló rendezvények lehettek, ahol Zeusz és a főistenek tiszteletére ajánlották fel a sportolók győzelmeiket. Ekkor az Olimpia úgynevezett “pánhellén” eseménynek minősült, azaz csak görögök vehettek részt rajta. Az istenek tisztelete, mely az egész ókori görög birodalmat áthatotta, olyannyira szent dolog volt, hogy az Olimpia idejére a háborúskodást is felfüggesztették, sőt, egyenesen istentagadónak bélyegezték azt, aki fegyvert ragadott a játékok alatt. Az a feltételezés azonban, hogy ennek a testvériség, és a népek közötti összetartozás volt az oka, valószínűleg csupán a mítosz szépségét szolgálja. Ennél sokkal egyszerűbb oknál fogva függesztették fel a háborúzást, azt akarták elérni, hogy sportolóik és a nézők háborús veszteség nélkül érhessenek célba. A játékok és a lebonyolítás módja természetesen ekkoriban eltért az újkori olimpiáktól megszokottól. Először valószínűleg mindössze egy versenyszámból állt a megmérettetés, ez pedig a stradionfutás volt.  Ie. 396-ig, fokozatosan bekerültek a programba egyéb sportágak is, míg végre kialakult a klasszikus olimpiai menetrend. A fennmaradt leletek arra engednek következtetni, hogy az Olimpia hat napig tartott. Külön napon szerepeltek a gyermekek, rajtuk kívül pedig pentatlonban, lovasversenyekben, futóversenyekben, birkózásban, ökölvívásban, pankrációban és fegyveres futásban mérethették meg magukat a sportolók. A sportok mellett természetesen hatalmas szerepet kaptak az áldozattételek is. Akhilleusznak, Pelopsznak, Zeusznak tettek ajánlatokat, a sportszámokat pedig díszes lakomák, hatalmas ünnepségek kísérték.

    Olümpia otthont adott a sportolóknak, akiknek diadalmenetét egyre több néző kísérte végig. Az akkor gigászi tömegnek számító ötvenezres nézőszám megkövetelte, hogy felépítsék az első olimpiai falut, ami vendégházakból, szálláshelyekből, óriási csarnokokból és a görögök által kedvelt fürdőkből állt. Mivel a korábban említett áldozattétel szerves része volt a játékoknak, mindig úgy időzítették, hogy az esemény negyedik napja éppen teliholdra essen. Két játék között 49 vagy később 50 teliholdnak kellett eltelnie, mely körülbelül négy év, így alakult ki a mai napig is érvényben lévő szokás: az Olimpiát négy évente, július-augusztus hónapban rendezik meg.

    Az Olimpiákat komoly szabályrendszerek vették körül. Nem indulhattak nők és rabszolgasorban élők, kizárólag görög származású férfiak és fiúk indulhattak a versenyeken. Férjes asszonyok még nézőként sem lehettek jelen. Tilos volt fejfedőt vagy napellenzőt viselni, illetve szigorú menetrendhez kellett alkalmazkodniuk a sportolóknak: egy hónappal a játékok kezdete előtt meg kellett jelenniük, komoly edzéseken kellett részt venniük, illetve fizikai felépítésüket is elbírálták. Aki nem volt elég kisportolt vagy késett, nem vehetett részt a játékokon. A szent versenyen csak az arra méltók indulhattak, így komoly válogatáson estek át a jelentkezők.

    A játékok során a legfontosabb a tisztességes játék volt, melyért a bírák mindent megtettek. Rögzítették a versenyszabályokat, tesületet képeztek ki, akik betartatták azokat, sőt, még őket is ellenőrizte az Olimpiai Tanács. A tisztességes játék érdekében esküt is kellett tenni, a szabályokat pedig minden részletre kiterjedően, írásban rögzítették.

     “A birkózó nem törheti el ellenfele ujjait. Ha így tesz, a versenybíró azonnal üssön rá botjával, mindenhova üthet, kivéve a fejre. A vétkes csak a büntetés kifizetése után folytathatja a versenyt…” 

     Az olimpiákon nem osztottak második és harmadik helyezéseket, csak a győzelem számított, a vesztesek megszégyenültek távoztak. A diadalmaskodó játékosok nem kaptak pénzjutalmat, hanem babérkoszorúval tüntették ki őket, melyhez néha gránátalma is járult. Az eszmei dicsőség azonban felbecsülhetetlen volt: a győzteseket tisztelet és csodálat lengte körül, szobrokat állítottak nekik, sokszor adómentességet biztosítottak számukra. Az Olümpiában tartott rendezvényekkel párhuzamosan Pythiában, Isthmusban és Delphoi-ban is szerveztek sportrendezvényeket, melyek szintén nagy népszerűségnek örvendtek. Az ókori győztesek nevei pedig a mai napig fennmaradtak, kultikus, tiszteletet parancsoló szellemiséget hagyományozva az újkori Olimpiák számára.

    …folytatása következik.

    Mikovics Anett

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon