MENÜ
  • Nem hiszek a szememnek

    Valóság vagy csupán illúzió?

    Hányszor mondtuk már valamire, hogy csak optikai csalódás? Hányszor vert már át a szemünk? Csak azt hiszem el, amit saját két szememmel látok… Ismerős? Nos, bebizonyítjuk, hogy azt sem hihetjük el, amit látunk. Mert a látszat néha csal…

    Csalódás, illúzió, mégpedig a javából. A szemünk által felfogott információt agyunk alakítja át, tehát mondhatjuk úgy is, hogy az agyunk lát. A látóközpontban azonban nem mindig olyan kép keletkezik, mint amit várunk, akár be is csaphatjuk. Cikkemben egy jó csokorra valót szedek össze azokból a képekből, amelyekkel könnyűszerrel átrázhatjuk még önmagunkat is.

    A vizuális illúziók során tehát az észlelt képek eltérjek az objektív valóságtól. Egyszerűbben mondva nem azt látjuk, amit kell. Az optikai csalódásokat három nagy csoportba oszthatjuk.

    A tényleges optikai csalódások olyan képeket hoznak létre agyunkban, amelyek különböznek az ingereket kiváltó tárgyaktól. Általában akkor jönnek létre, ha a látvány az érzeteket kiértékelő neuronrendszer számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jelet tartalmaz. Ilyenkor az erősebb jel dominál, még annak ellenére is, ha tudatunk jelzi ezen ellentmondást.

    Egy érzetet akkor nevezhetünk illúziónak, ha valamilyen objektív mércéhez viszonyítva hamisnak bizonyul. A látással és észleléssel foglalkozó tudósok többnyire a múlt század második felében felismerték ezeket a jelenségeket, de magyarázatukra a mai napig keresik a választ. Ezek az illúziók legtöbbször az őket először leírók nevét viselik.

    Az egyik legismertebb optikai csalódás az úgynevezett Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalak miatt váltakozó irányúaknak látszanak. Bár nem látjuk, hogy annyira párhuzamos lenne, ha figyelmesen és nagyon tudatosan megnézzük, láthatjuk, hogy szemünk bizony átver minket. Az illúzió oka az, hogy az elrendezésben olyan sok a perspektíva érzékeltetésére szolgáló elem, hogy a szemünk mindenképp perspektivikusnak szeretné érezni.

    Ezen a képen két, egymással párhuzamos egyenest látunk, amelyeket valahogy mégsem látunk egyenesnek. Ha viszont egy papírlapot helyezünk a vonalakhoz, felfedezhetjük benne az optikai csalódást.

    Kedvencem, a kockás zászlóra hajazó kép. (Vajon miért?) Hasonló párhuzamosok adják a cselt, mégsem hihetünk saját szemünknek.


    A fiziológiai illúziók hatást gyakorolnak a szemekre és az agyra, egy jellegzetes terület túlzott ingerlésére, mint a világosság, dőlés, szín vagy mozgás. Ide tartozik a Hermann-rács, a másik személyes kedvenc:

    A harmadik csoportba a kognitív illúziók tartoznak, ahol a szem és az agy tudattalan következtetéseket von le. Hermann Helmholtz a 19. században vetette fel először ezek ötletét. Gyakran osztják ezeket további csoportokba. A kettős jelentésű illúziók egyik legismertebb tagja a Necker kocka.
    Louis-Albert Necker, svájci professzor 1832-ben írt először a kockáról:
    “Az optika területére tartozó percepciós jelenséggel van dolgunk, olyannal, amelyet sokszor tapasztaltam kristályformák tanulmányozása során. A látszólagos helyzet hirtelen és akaratlan megváltozik, ha egy kristály vagy más háromdimenziós tárgy kétdimenziós ábrázolását nézzük.”
    Ki ne rajzolt volna már effajta élvázával ábrázolt kockát. Viszont a kétértelműsége abban mutatkozik meg, hogy a hátsó lapja bármikor első lapként is szemlélhető, ha ügyesen nézzük, a kocka kifordul.

    Paradox illúziókat válthatnak ki olyan tárgyak, amelyek lehetetlenek, azaz paradoxak, mint például a Penrose-háromszög. Kognitív félreértésen alapul, miszerint a szomszédos éleknek csatlakozniuk kell.

    Képzelt illúziókat pedig hallucinációknak is nevezhetjük, amely olyan tárgyak észlelését jelenti, amelyek valójában nincsenek ott és csak egy megfigyelő észleli.

    Ha ezek után még hajlandóak vagyunk hinni saját szemünknek, csak nézzük meg a következő képeket:

    Csináltunk már hasonló fotót esetleg? Érdemes kipróbálni…

    Az építészet és a művészet szoros összhangban igyekszik, hogy átverje legfontosabb érzékszervünket:

    Hihetetlen, mire képes az emberi szem. És hogy hihetünk-e a sajátunknak, ezt mindenki maga dönti el ezek után…

    Malik Erika

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon