MENÜ
  • Mozaik a világ: Yucatán-félsziget, Mexikó

    Új rovatunk a világ különböző pontjaira szeretne titeket elkalauzolni. Kezdetben igyekszünk olyan városokat, nevezetességeket bemutatni, ahol szerkesztőségünk valamely tagja is megfordult, a személyesebb élmény kedvéért. Első állomásunk: Mexikó.

    Azon belül is a Yucatán-félsziget. Az ország ezen délkeleti része bővelkedik tengerparttal határolt üdülőparadicsomokban, őserdei maja romokban, illetve klasszikus, forró, álmos mexikói városokban.

    Cancún

    „Take a look!”. Nem véletlen az idézet, itt minden és mindenki a turizmushoz kötődik. Az utcai árusok, akik kitartóan kiabálnak az embernek, már-már a portékáikhoz húzva a lelkesen nézelődő turistát, vagy éppen az éttermi személyzet, aki képes volt megállítani a forgalmat, kiállva az út közepére és dudákat fújva, csakhogy a túloldalon lévő, megszeppent idegenek engedelmesen átkullogjanak és helyet foglaljanak vendéglőjükben. Nem beszélve az utána következő műsorról: a felszolgálás közben apró mutatványok, később pedig közös salsázás, majd tequila-osztás következett. Elég annyit mondanom, hogy mindenki felszabadultan távozott a helyről.

    Cancún kétarcú város: a belvárosa egyszerű, apró, lapos, színes házakkal, sok helybéli emberrel, hangulatos, eredeti éttermekkel, olcsó piacokkal. Ám van egy másik Cancún is, a 20 kilométer hosszú szakasz, mely vékony nyúlványként ível a tengerbe, tele hatalmas szállodákkal, a legmodernebb márkákat áruló bevásároló-központokkal, Velencére hasonlító szórakoztató negyeddel. A „régi” Cancún kicsit koszos, izzadt, olcsó, mindenhol spanyol felirat, ám az „új” Cancún már a külföldire épít: minden csillog, a legtöbb helyen angol szó csapja meg a fülünket, az ételek és a szuvenírek háromszor annyiba kerülnek, tele van jól öltözött amerikaiakkal, kanadaiakkal, puccos, európai éttermekkel, és bennszülöttet csak a kiszolgáló személyzet soraiban találhatunk. És ez a két Cancún nagyon jól megél egymás mellett, igazi kulturális csemege bejárni mindkettőt. Nem beszélve a tengerpartról, ahol a víz a kék minden árnyalatában csillog, azúr, türkiz, majd bársonyos mélykék…

    Playa del Carmen

    Cancúntól délre található parti szakasz, melynek jól meghatározható városközpontja nincs, az egész egy turistaparadicsom, ahol exkluzívabbnál exkluzívabb szállodák, üdülő negyedek váltogatják egymást. A tenger gyönyörű, a part homokos, mindenhol koktélokat kínálgatnak… szerencsés lehet, aki itt pihenheti ki az éves munka fáradalmait. Innen egy fél órás hajóúttal átutazhatunk Conzumel szigetére, mely a karibi luxushajók egyik állandó megállója. Hirtelen teljesen más világba csöppenünk: a mexikói hangulat eltűnik, helyét átveszi a karibi, latin világ. Nyüzsgés, tengeri herkentyűk, színes lámpák, forró zene, és a mindenhonnan szálló dallamok teszik emlékezetessé az itt töltött időt. Persze látszik, hogy leginkább a gazdag turistákra építenek, hiszen egymást érik a drága ékszer-és óraüzletek, öltönyszabászatok, és kevés az igazi, kedves kis szuveníreket áruló bolt.

    Ugyancsak itt található a Yucatán-félsziget két leghíresebb élményparkja. Az egyik földön, vízen, levegőben hirdet kalandokat, a másik pedig testközelből enged bepillantást Mexikó állat-és növényvilágával: esőerdei környezet, pillangóház, orchidea-ültetvények, jaguárok, delfinek, maja táncbemutatók, földalatti forrásokban való úszkálás várja a látogatókat.

    Chichén Itzá

    Valószínűleg ez a világ egyik leghíresebb maja romvárosa, központi, lépcsős piramisa valószínűleg vetekszik a tequila ismertségével. Persze ez túlzás, és ha már a tequilánál tartunk, a Yucatán-félszigetet keresztülszelő autóutak mellett sokszor látni agavé-ültetvényeket, mely a citromot és sót nélkülözhetetlen ital alapanyaga.

    Aki kicsit is szereti a történelmet, nem fog csalódni: Chichén Itzá lenyűgöző. A Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramistemplom uralja a teret, nem véletlenül nevezték el El Castillonak, a Kastélynak. Régebben az arra vállalkozók meg is mászhatták, de mára sajnos lezárták a turisták elől, mert a lépcsők vészes kopásnak indultak. A legenda szerint összesen 365 lépcsőfok vezetett a tetejére, adózva az évben előforduló napok számának. Persze fénykorában ezeknek a megmászása korántsem jelentett örömteli dolgot, ugyanis a tetejére cipelt áldozatok kezét-lábát összekötötték, majd a lépcsőn legurították, hogy szörnyű halált haljon – rengeteg csontot láthatunk a piramishoz közel feltárt hasadékban. A hely akusztikája is említésre méltó: a lépcsőkkel szemben állva egyetlen apró taps is különös visszhangot csal ki az épület belsejéből. Igazán vicces látványt nyújt az a rengeteg turista, akik idegenvezetőjük utasítására egyszerre tapsolnak önfeledten, majd áhított arccal hallgatják, ahogy a piramis „válaszol” nekik.  A tavaszi és az őszi napéjegyenlőségkor pedig rengeteg zarándok érkezik Kukulkán piramisához, ugyanis ilyenkor egy kígyó-árnyék fut végig a lépcsősoron, a nap járásának megfelelően.

    A romváros másik említésre méltó épülete a ladbajáték-pálya. A pok ta pok elnevezésű rituális sportot egy téglalap alakú pályán játszották, egy bőrből készült (akár 4 kilogrammos) labdát kellett eljutatni a pályát hosszanti irányban határoló két fal tetején (6,5 méter magasan) lévő körgyűrűbe. Mindezt a kezek és a lábak használata nélkül, vagyis vállakkal, mellel, vagy csípővel. Arról máig folynak a viták, hogy a vesztes csapat minden tagját, vagy csak a kapitányt áldozták-e fel az isteneknek.

    És ha már az áldozatoknál tartunk, egy szent cenote is található a romvárosban, mely természetes, tágas mélyedés, az alján vízforrással. Nos, szárazság idején a szerencsétlenebbeket ebbe dobták be élve, hogy cselekvésre sarkallják az esőistent. Arról már nincsenek források, hogy mennyire voltak hatékonyak ezen a fejajánlások.

    Chichén Itzá még rengeteg említésre méltó épülettel büszkélkedik, felsorolásuk hosszú lenne itt. A maják kiváló asztrológiai tudását igazolja az épen marad csillagvizsgáló torony, illetve még megemlíthetjük a Harcosok templomát, mely az egyik legnagyobb kiterjedésű rom oszlopárkádjaival, lépcsőzetes templomival, istenszobraival.

    Mérida

    Utolsó állomásuk a félsziget északi központja, egy hagyományos, nyüzsgő, mexikói nagyváros. Jellemző rá, ahogy az ország összes többi városára a hatalmas főtér, mellette égbe törő katedrális, díszes városhivatal, piactér. A központi részben találhatók a jobb éttermek, bárok, látnivalók. Egyszerre kulturális, vallási, gasztronómiai és turisztikai központ. Ettől a fajta elrendezésről egyedül Cancún tér el, ahol a megszokott városrendezést feladták a turisták kedvéért.

    Mérida központi része gyönyörű, szebbnél szebb, színes épületek, középkori templomok, remek vendéglők és bárok váltogatják egymást, sok turistával, sok helybélivel és sok guatemalai bevándorlóval, akik népviseletükben árulják a kínai feketepiac termékeit. Nagyon lüktető, fiatalos, szabadelvű város, a főtéren egymást érik a laptopozó, csókolózó fiatalok, keverednek a spanyol, angol, francia vagy éppen német szavak. Ám a főtértől pár utcányira már egy másik Méridát látunk, mely leginkább az ázsiai városok fülledtségére, kaotikusságára hasonlít: kosz, minden sarkon utcai árusok, kifőzdék, olcsó kocsmák, szűk utak, forgalom, tömeg. És persze a forróságtól gőzölgő aszfalt.

    Ha már Méridában járunk, innen alig egy óra autókázás a Mexikói-öböl. Itt a tenger kicsit más, mint a keleti parton. Nem ragyog a kék, nem szikrázik a homok, mindössze egy koszos-szürkés víztömeget kapunk, átlagos, kagylós, homokos parttal. Talán ez az oka, hogy egyre több a szellemváros. Eljuthatunk egy üres, csendes, fehér falu tengerparti városba, ahol még élénken virít a Coca-Cola felirat, de egyetlen nyitva lévő vendéglőjében mi lennénk az első turisták. Lehet, hogy csak nyáron érkezik el oda az üdülőszezon, mindenesetre elég lehangoló látni a sok bezárt üzletet, a kihalt partot, a magányosan hullámzó tengert, miközben máshol, leginkább a drága és csinos partokon zajlik az élet.

    Bár a sört még itt is lime-mal szolgálják fel, a végére már egészen megszokja az ember.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon