MENÜ
  • Miért szeretjük a sorozatokat?

    Egy egész világ figyelte lélegzetvisszafojtva, hogy megmenekül-e Bobby Ewing a haláltól. Egy ország kesergett együtt Etussal és Lenke nénivel, szállt be az internetbe Vágási Ferivel, vagy izgult Berényi Miki legújabb gaztette miatt.

    Libabőrösen követtük a Vészhelyzet orvosainak hősies hétköznapjait, nevettünk vagy bosszankodtunk Doktor House cinikus megjegyzésein, manapság pedig alig várjuk, hogy tovább bonyolódjon Frank Underwood története a Kártyavárban. De vajon miért ülnek le milliók minden nap a televízió vagy a számítógép elé, hogy mások kitalált életét kövessék? Miért szeretjük a sorozatokat? A válaszokat Hermann Veronika, az Invitel sorozatszakértője, az ELTE adjunktusa adja meg nekünk.

    A sorozatrajongás nem a mostani, még csak nem is az előző évszázadban kezdődött: a 19. század közepétől egyre több népszerű folyóirat jelentkezett folytatásokban közölt történetekkel, amelyeket általában a legizgalmasabb résznél hagytak abba, hogy az olvasók a következő számot is megvásárolják. A médium más volt, a hatás nagyon hasonló. Az igazi népszerűség azonban évtizedekkel később érkezett el. A nap, amely megváltozatta nagy tömegek folytatásos történetekhez való viszonyát, 1930. október 20-a volt. Ekkor indult ugyanis az Egyesült Államokban Painted Dreams (Festett álmok) címmel az első rádiós szappanopera, amely nevét egyébként szó szerint a műsor szerkezetébe beépített szappanhirdetésről kapta. A rádió aranykora után a televízió vette át az uralmat, és az 1950-es években olyan, máig kultikus szappanoperák érkeztek a piacra, mint a The Donna Reed Show, vagy a Leave it to Beaver.

    Magyarországi sorozatok

    Magyarországon elindult a Szabó család a rádióban, nem sokkal ezután pedig követte őket a televízió is a Forsyte Saga és az Onedin család sugárzásával. A klasszikus szappanoperák időszaka az 1970-es és 80-as évekre esik, amikor megjelent a piacon a nagybetűs sorozat, a mindenki által követett Dallas. A Dallasnak nemcsak masszív rajongótábora, de rengeteg követője is akadt, így az 1980-as évektől kezdve már lehetetlen összeszámolni, hány szappanoperát gyártanak. Hétről hétre, napról napra várták és várják ma is a sorozatnézők, hogy elmerülhessenek az általuk választott valóságban, és saját kételyeiket, álmaikat és érzéseiket lássák visszatükröződni a televízió képernyőjén.

    Társadalmi fordulat: 1990-es évek vége

    Az újabb fordulat az 1990-es évek végén jelentkezett, amikor világszerte a Vészhelyzet volt az egyik legnépszerűbb sorozat. A széria már nem hagyományos szappanoperaként, hanem sokkal inkább sorozatként működött, számos társadalmilag érzékeny élethelyzetet megjelenítve a családon belüli erőszaktól a női vezetők problémáin át az AIDS-krízisig. Egy kulturális termék akkor válik népszerűvé, ha olyan kérdéseket és témákat mutat be, amelyek sokakat foglalkoztatnak – ezért nevezzük a népszerű kultúrát tömegkultúrának. A népszerűség nem mindig jelent egyet a silányabb minőséggel, igazolja ezt szinte az összes nézett sorozat példája. A népszerű termékek népszerű hagyományokat és gyakorlatokat mutatnak be, és magyarázatot kínálnak a világ kérdéseire.

    A nagy áttörés: 2000-es évek

    A 2000-es évek elejétől kezdve a sorozatok, immáron kitörve a hagyományos szappanoperák keretei közül, olyan társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkoznak, amelyek szinte mindenkit érintenek, legyen az akár párkapcsolati krízis, morális dilemma, a magánéletet vagy a közéletet érintő égető problémák határokról, nemi szerepekről, hatalomról, vágyról, függőségről és kétségről. Követhető történetek alkotnak bonyolult hálózatokat, olyan helyzetekről mesélve, amelyek a közösség és az egyéni sors szempontjából is megkerülhetetlenek.

    Milyen egy jó sorozat?

    Egy jó sorozat felforgatja a társadalmi valóságot; színészeket, zenéket, országokat és városokat tesz világhírűvé. Populáris formában mutat be mítoszokat és közhelyeket, amelyeken keresztül történetek jönnek létre. A történetmesélés a világunk egyik legfontosabb mozgatórugója – és egyre népszerűbbek az olyan történetek, amelyek a maguk esendőségében mesélnek másokról, és önmagunkról.

    Az Invitel és a sorozatok

    2016 őszén hosszú távú együttműködésbe kezdett az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete (MMI) és az Invitel Távközlési Zrt.. A 15 fős szemináriumi kutatócsoport munkája következő kérdéseket vizsgálja a sorozatok világán belül: a médiakörnyezet változásának hatása, a társadalmi problémák megjelenése, a zene szerepe, a bűnábrázolás, illetve a szuperhősök. Magyarországon eddig nem készült tévésorozatokkal kapcsolatos, hasonló mélységű tudományos kutatás, holott a tévés és internetes tartalomfogyasztásban mindennek nagy jelentősége van – ezért kezdeményezte az Invitel az együttműködést.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Álomszerű leánykérés az Álomutazón

    Bulvár
    dec. 27., csütörtök

    Felújítják az Álomutazót karácsonyra

    Bulvár
    dec. 20., csütörtök

    Varga Viktor temetésen kezdte

    Bulvár
    dec. 14., péntek

    Televízió

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    A Lost sztárja a Walking Dead spin-offban

    Televízió
    dec. 3., vasárnap

    Elhunyt a Trónok harca színésze

    Televízió
    okt. 16., hétfő

    Ajánló

    Felújítják az Álomutazót karácsonyra

    Ők A Dal 2019 indulói

    Világsztár dömpinggel kezd a STRAND Fesztivál!