MENÜ
  • HYPNO – Már a görögök is (3)

    Rovatunk harmadik részében a hipnózis 20. századi egyik legjelesebb személyiségéről, Erickson-ról lesz szó, akit a klinikai hipnoterápia megalapítójaként tartunk számon, és emberek ezreinek segített új alapokra helyezni életét, viselkedését, gyógyulását.

    Az előző részben történeti áttekintésünk folytatásaként az újkor neves személyiségeivel ismerkedhettünk meg: Braid-del, aki a szolgálói mellett saját feleségén is kísérletezett, Esdaile-lel, aki végrehajtotta az első sikeres operációt transzállapotban, valamint a sorból Freud és a szabad asszociációs módszere sem maradhatott ki. Az utolsó előzmények összeállításban főleg a 20. századra koncentrálunk, és onnan is az egyik legjelesebb személyre, aki alapjaiban változtatta meg a hipnózishoz való hozzáállást.

    Mielőtt azonban kezet fognánk Erickson-nal, lássunk egy-egy francia és német példát is.

    A hipnózist német nyelvterületen főként Oskar Vogt (1870-1959), és tanítványa, Johannes Heinrich Schultz (1884-1970) kutatta, és fejlesztette ki belőle az autogén tréninget. Ez a relaxációs terápiák közé tartozik, és tulajdonképpen egy saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlás, mely során testi és lelki működéseinket szabályozni, uralni vagyunk képesek, aktuális szándékainknak, céljainknak megfelelően. Autogén tréning javasolt a stressz csökkentésére, a szorongásos állapotok, az alvászavar, a depressziós zavarok, a pszichoszomatikus megbetegedések kezelésére, az immunrendszer erősítésére és betegségmegelőzés céljából.

    A francia Emilé Coué (1857-1926) pszichológus és gyógyszerész nevéhez a metodikus pszichoterápia, gyógyítás és személyiségfejlődés köthető, és mindez autoszuggesztiós módszerek segítségével. Véleménye szerint az önhipnózis (autoszuggesztió) egy olyan eszköz, mely születésünk óta velünk van. Módszerére úgy jött rá, hogy a betegeinek adott orvosságot pozitív autoszuggesztióval egészítette ki, hogy így fokozza az orvosság hatását. Felfedezésének alapvetés, hogy a tudatalatti elmét módosította a szavak vagy elképzelések állandó ismétlésével, vagyis autószuggesztióval, aminek hatására a programozott tudatalatti elme ösztönszerűen valóra váltotta a szükséges és betáplált utasításokat. Manapság ezért is olyan divatos a pozitív gondolat ereje, mely tegyük hozzá, valóban hatásos tud lenni. Ha hiszünk benne, az már fél siker.

    És akkor jöjjön az eheti rovat sztárja, az amerikai pszichiáter, a klinikai hipnoterápia megalapítója: Milton Hyland Erickson (1901-1980). Újító hipnoterápiai módszerei közé tartoztak holisztikus, hihetetlenül rugalmas és minden formaságot mellőző nem dogmatikus megközelítési formák, melyeket világszerte alkalmaznak és tanítanak a hipnoterápiában. Kezeléseihez állandóan alkalmazott vicceket, történeteket az egyszerű életből merített metaforákat. Talán egyik legfontosabb jellemvonás terapeutaként a rugalmassága volt: rendkívül tudott alkalmazkodni a kliens korához, szociális környezetéhez, fiziológiai állapotához, felhasználva a kliens élményeit, tapasztalatait és annak lehetőségeit, hogy elősegítse a kívánt változást.

    Érdekesség, hogy saját súlyos betegségéből gyógyulva először saját életében figyelte meg, hogyan képes közvetlenül szót érteni a tudattalannal. Később orvosként és gyógyítóként egyre többet alkalmazta a saját maga által fejlesztett hipnoterápiás módszert. Erickson többnyire transzba (megváltozott tudatállapotba) ejtette azokat, akik hozzá fordultak, bár olykor egy-egy elejtett megjegyzése is sokat lendített a hozzá fordulók állapotán. Módszerével emberek ezreinek segített új alapokra helyezni életét, viselkedését, gyógyulását.

    Kiegészítésként megjegyezhetjük, hogy Grinder és Bandler észrevette, hogy az Erickson által alkalmazott nyelvi minták nemcsak a megváltozott tudatállapotokban, hanem minden szuggesztív kommunikációban megtalálhatók, például a reklámban, a politikai szövegekben, a tehetséges pszichológusok, edzők, a jó szülők vagy barátok segítő megjegyzéseiben, vagy éppen a vallás és a filozófia szövegeiben, és ott is hatást fejtenek ki.

    Nem árt, ha tudjuk, hogy a felnőttek között zajló verbális kommunikáció részében sugallatokat adunk, csakhogy ennek nem mindig vagyunk tudatában. Így azt sem mindig tudjuk, milyen irányban befolyásoljuk mások tudattalanját, vagy éppen a sajátunkat. Ezért megfejthetetlen mások viselkedése, hiszen egy-egy elszólás, megjegyzés, „kulcs” rengeteg zárba és rengetegféleképpen illeszkedhet bele. És csak reménykedhetünk benne, hogy nyitja az ajtót, bár az sem biztos, hogy ki akartunk nyitni…

    Rovatunk következő részében a történeti íven továbblépve jobban belemélyedünk a hipnózis gyakorlatába, és főként a hipnotizőr személyéről, a hipnotizálhatóságról lesz szó, de arra is választ kapunk, hogy árthat-e a hipnózis. Tartsatok velünk jövő héten is!

    Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem, Wikipédia, tophipno.hu

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon