MENÜ
  • HYPNO – Már a görögök is (2)

    Rovatunk második részében folytatjuk a hipnózis történeti áttekintését. Szó lesz Braid-ről, aki saját feleségén kísérletezett, Esdaile-ről, aki transzállapotban hajtotta végre az első sikeres operációt, és az elmaradhatatlan Freudról is és a szabad asszociációról.

    Előző részben már megismerkedtünk pár alapfogalommal, a hipnoterápia lényegével, majd visszamentünk a „görögökig”, mely jelen esetben a sumérok voltak. Megjártuk Egyiptomot, ahol varázslatnak tartották a hipnotikus jelenségeket, míg a középkorban máglyahalál járt érte. Az újkorban a mágia helyét a tudomány racionalitása vette át: Paracelsus az emberek és az ásványok mágneses kapcsolatáról beszélt, Mesmer a „hipnózis atyjaként” szeánszokon próbált gyógyítani (néhány fiatalasszonyt sikerült is megdelejeznie), tanítványa, Puységur pedig megteremtette a szomnambulizmus elméleti keretét, melyet a hipnózis alapkövének is tekinthetünk. Azonban az elődök névsora még közel sem teljes.

    Skóciában élt egy Dr. James Braid (1775-1860) nevű idegsebészként, aki munkássága során alkalmazta a másfajta tudatállapotot. Többek között feleségén, barátján és egyik cselédjén is kísérletezett. Arra utasította őket, hogy meredjenek egy kis tárgyra, és megdöbbenve tapasztalta, hogy ily módon is képes volt transzszerű állapotot előidézni náluk. További kísérletek (és beáldozható emberek) után rájött, hogy a szuggesztiók is alkalmasak a transzállapot előidézésére. Úgy terminológiát is alkotott, és 1843-ban a görög „hypno” (=alvás) és a „neuro” (=ideg) szavakból létrehozta a „neuro-hipnotism” kifejezést, mely az idegrendszer alvásának fordíthatunk.

    Nyelvújító törekvése ezzel nem állt meg: mivel úgy vélte, hogy az általa előidézett transz egy alvásforma, azt a görög Hypnos-ról, az alvás istenéről és az álmok mesteréről hipnózisnak nevezte el. Braid tudományos elragadtatásában kicsit elhamarkodta a dolgot, ugyanis 1847-ben felfedezte, hogy minden fontosabb hipnotikus állapot, mint a katalepszia, anesztézia, amnézia létrehozható alvás nélkül is. Az elnevezésen azonban már nem tudott változtatni, mert az közismert lett és elfogadott.

    Egy kis fogalomhatározó mielőtt folytatnánk.

    A katalepszia vagy viaszhajlékonyság a skizofréniában előforduló tünetek között szerepel. Jellemzője, hogy a páciens spontán igen kényelmetlen testtartásokat vesz fel  és végtagjai viasz-szerűen hajlíthatók, beállíthatóak és ezeket a pozíciókat akár órákig is megtartják. Tulajdonképpen az izmok mozdulatlanságát, merevségét jelenti.

    Az anesztézia olyan állapot, amelyben az érzékelés részben vagy teljesen blokkolva van, a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem dolgozza fel.

    Az amnézia pedig az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése.

    A következő jelentős személyiség, akiről szót ejtünk, Dr. Lord James Esdaile (1808-1859), skót származású orvos, aki sebészként praktizált. Arról híres, hogy korai úttörője volt a mesmeri transzban végzett műtéteknek. A transzállapotot, mint érzéstelenítőt felhasználva ő hajtotta végre az első sikeres operációt, méghozzá nem is akárhol, hanem a háborús Calcuttában. A beteg az egész műtét alatt transzban volt, így semmilyen kémiai érzéstelenítőre vagy altatógázra nem volt szüksége. Figyelemre méltó, hogy Esdaile háromszáz komoly műtétet és több ezer kisebb sebészeti beavatkozást hajtott végre hipnotikus transzban. Sikerét a halálozási statisztikák bizonyítják a leginkább, ami a praxisában 5% körül mozgott. Ez az akkori Indiában kiváló eredménynek számított, mivel a hagyományos altatásos módszert alkalmazó orvosok halálozási statisztikája 50%-os volt. Esdaile különleges technikáját ma is eredményesen alkalmazzák.

    Végül eljutottunk Sigmund Freudig (1856-1939). Ő az egyetlen kakukktojás, ugyanis csak nagyon közvetve foglalkozott a hipnózissal, azonban a hipnózisteória és gyakorlata elősegítette a pszichoanalízis kialakulását, és fordítva a pszichoanalízis gyakorlása létrehozza a hipnózist. Tehát leginkább egy gyümölcsöző kölcsönhatásról van szó Freud munkássága és a mellette fejlődő hipnózis története között.

    Freud hipnotikus procedúrákat alkalmazott, de megpróbált elszakadni a hipnózis alá való besorolástól. Ennek oka főleg a sikertelen hipnózisos kezelésekből ered, mivel nem volt képes elérni minden alkalommal az elvárásainak megfelelő eredményeket. Csakúgy, mint korabeli szaktársai, Freud is belesett ugyanabba a hibába: nem a terapeuta kontrollálta a hipnózis mélységét, és annak sikeres kimenetelét, hanem a kliens.

    Mégis Freud szabad asszociációs eljárása nagyon sok hasonlóságot mutat a hipnózis alkalmazásával: dívány, relaxálás, csukott szemek, esetleg érintés a páciens homlokán.

    Ennyi fér bele a mai napba, jövő héten pedig végére érünk a történeti áttekintésnek. Szóba kerül majd az önhipnózis, valamint a tudomány 20. századi egyik legjelesebb személyiségéről, a klinikai hipnoterápiának megalapítójáról, aki emberek ezreinek segített új alapokra helyezni életét, viselkedését, gyógyulását. Tartsatok velünk jövő héten is!

    Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem, Wikipédia, tophipno.hu

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon