MENÜ
  • Filmkritika: Rómának szeretettel

    Woody Allen New York, Barcelona, London és Párizs után egy újabb világvárost, Rómát szúrta ki legújabb filmje helyszínéül.

    A Rómának szeretettel négy különálló történetszálat futtat egymástól párhuzamosan, amik érdekes módon egyetlen pontos sem találkoznak, mindössze a narrátor személye, az örök város, és egy régi olasz sláger ad nekik keretet.

    Az egyik szálban egy fiatal építész, Jack (Jesse Eisenberg) és szerelme életébe toppan be egy amerikai barátnő, Monica (Allen Page), miközben John (Alec Boldwin) képzeletbeli tanácsadóként bukkan fel Jack mellett, és előre figyelmezteti őt, hogy ennek rossz vége. Ez a legérdekesebb része a filmnek, amit szinte felesleges is lett volna vegyíteni a másik három történettel, önálló nagyjátékfilmként is megállt volna a lábán. Még akkor is, ha Allen Paget nehéz Femme Fatale színésznőként kezelnünk, a remekbeszabott dialógusok és humoros beszólások, illetve a három színész játéka (közülök is leginkább Alec Boldwiné) a legnagyobb erőssége a filmnek.

    Hasonlóan ígéretes Hayley (Alison Pill) és Michelangelo tündérmesébe illő egymásratalálása, akik az esküvő napjának közeledtével összeeresztik szüleiket. Végre újra megjelenik a vásznon Woody Allen is  Hayley apjaként, és ő lesz a film másik csúcspontja, mint a nyugdíjaskort kvázi halálként felfogó egykori operarendező, aki újra elemébe lendül, amint megtudja, hogy milyen hang lapul Michelangelo apjának torkában. Az egyetlen bökkenő, hogy a papa csak a zuhany alatt tud énekelni. Allen és Judy Davis imádnivaló párost hoznak, Allen játéka és szövege pedig régi filmjeinek hangulatát idézik meg.

    Viszont sajnos van itt még két teljesen elhanyagolható és feledhető sztori is. Az egyikben Roberto Benigni egy nap arra ébred, hogy egy teljesen átlagos emberből hirtelen ő került az olasz média kereszttüzébe, és mindenki kíváncsi élete minden egyes apró mozzanatára. A másikban egy friss házas vidéki házaspár próbál szerencsét a fővárosban, ahol a feleség eltéved, a csatornába ejti mobilját, de találkozik egy olasz filmsztárral, és ekkora igencsak megkérdőjeleződik szűzies jelleme.

    Mindeközben férjéhez tévedésből egy prostituált, Anna (Penélope Cruz) toppan be a hotelszobába, aki után megérkeznek a fiú jövője szempontjából sosrdöntő szerepet játszó rokonok is, így nincs más választásuk, Annának el kell hitetnie, hogy ő egy rendes, tisztes háziasszony. Penélope már köszönhet egy remek szerepet és egy Oscart Woodynak, és ismét rengeteg lehetőséget rejt a karaktere, de hiába sziporkázik olasz nyelven is, az előre kiszámítható helyzetkomikumok, olcsó poénok és a többiek élettelen játéka miatt ez is olyan unalmassá válik, mint Benigni menekülése a paparazzik elől.

    A film tartogat egy kevés társadalomkritikát, rengeteg olaszokkal kapcsolatos sztereotípiát, sok ütős allenes poént, néhány kiváló színészi játékot, és rengeteg turisztikai filmnek beillő gyönyörű római vágóképet. Mégis jobban jártunk volna, ha Allen Dekameron előtti tisztelgés ide, vagy oda, inkább csak egy szálat ragad meg, és arra koncentrál, azt bontja ki jobban. A Rómának szeretettel igazán vicces tud lenni, nem egy rossz film, de láthattuk már, hogy Woody Allen tud ennél sokkal jobbat is.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon