MENÜ
  • Filmkritika: Reality

    Matteo Garrone a nápolyi maffia után egy könnyedebb hangvételű, de hasonlóan kegyetlen kimenetelű filmmel jelentkezett idén a médiacelebségre vágyó olasz kisemberről.

    Luciano (Aniello Arena) egy átlagos nápolyi férfi, hangos, sokat gesztikulál, egy halpiacon dolgozik, és robotgépekkel sefttel, hogy jobb életet biztosítson családjának. Szeret a figyelem középpontjában lenni, és néhány ember szerint a TV-ben lenne a helye. A gyerekei épp a bevásárlóközpontban járnak, amikor ott tart castingot a Big Brother stábja. Az ő kérésükre Luciano is jelentkezik, ezt követően pedig Rómába hívják a második körre.

    Úgy érzi az ottani elbeszélgetése annyira sikeres volt, hogy garantáltan be fog kerülni a nagy testvér házába. Eladja a halboltját, és várja a telefonhívást, hogy mikor kell beköltöznie. Még akkor sem adja fel a reményt, amikor a műsor már kezdetét veszi nélküle, hiszen bejelentik, hogy nemsoká két újabb lakó fog beköltözni. Mániájává válik, hogy a tévések figyelik őt, így elkezdi elajándékozni a holmijait, a házassága is válságba kerül, és kezdi elveszíteni a józan ítélőképességét, a valóságérzetét.

    A nyitó jelenetben egy mesebeli hintót látunk, ahogy végighalad Nápoly pálmafás utcáin, majd befut egy giccses épületbe, ahol egyik lakodalmat tartják a másik után, és mindegyiken tiszteletét teszi a Big Brother előző szériájának helyi celebrityje. Főhőseink innen térnek haza lepukkant nápolyi bérházukba, amely az esti kivilágításban mégis meseszép. A környezet tehát megmaradt Garronénál, még ha kevésbé gettós is, mint a Gomorrában, a kezdeti hangvétel azonban egészen más. A film eleje tele van élettel és humorral.

    A karakterek mindegyike telitalálat. Zseniális például az a jelenet, ahol az idős néni a templomba menekül, és még ott is azt hazudja Lucianónak, hogy nem kapta meg a robotgépet, miközben áhitattal próbál az imádságra koncentrálni. Garrone bátran kifigurázza egyes olaszok vallásos imádatát, ahogyan éles kritikával sújtja a médiát, és a társadalmat is. A film felét így végig nevetjük, de aztán egyre inkább várjuk már mi is Lucianóval a telefonhívást, majd egyre kellemetlenebbül érezzük magunkat, ahogy hősünk leépül, és egy valóságshow miatt elveszti a valóságérzetét. Mindeközben néha még minket is sikerül elbizonytalanítani abban, hogy csak téveszme az, hogy Lucianót megfigyelik. Szinte már csak legyintünk, amikor hősünknek a vallásban próbálnak kiutat mutatni a depresszióból, de aztán Rómában nem várt fordulatot vesz a történet, és mellbe vág minket a befejezés.

    Garronénak Aniello Arena személyében egy igazán karakteres főszereplőt sikerült találnia, akivel kapcsolatban annyira nem is távolodott el a maffiától, hiszen Arena korábbi maffiatag, aki emberölés miatt jelenleg is börtönbüntetését tölti, és a forgatás idejére napi eltávozási engedélyt kapott. Tökéletes a játéka, ahogy elvakultan kergeti a tizenöt perc hírnevet, hogy egy olyan helyre jusson be, ahol a nap huszonnégy órájában kamerák lesik minden mozdulatát. Ahogy Arena is nyilatkozta, az a szituáció számára már teljesen ismerős, hiszen most is olyan helyen van, ahol egész nap figyelik őt…

    Garrone teljesen megérdemelten nyerte el másodszor is Cannes-ban a Zsűri Nagydíját. Egy olyan alkotást tett le az asztalra, amellyel éles kritikával, realistán ábrázolja napjaink egyik furcsa, de egyáltalán nem egyedi jelenségét, a celebritás státuszának kétségbeesett hajkurászását.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon