MENÜ
  • Filmkritika: Hitchcock

    Egy film arról, hogyan született meg a filmtörténet egyik leghíresebb jelenete.

    Alfred Hitchcock (Anthony Hopkins) az Észak-északnyugat bemutatója után alkotói válságba kerül. Hamarosan rálel új filmjének témájára, de szinte senki sem tartja jó ötletnek, hogy a Psycho című regényt adaptálja egy sorozatgyilkossal a főszerepben. A finanszírozás elől a stúdiók is elzárkóznak, így Hitchcock saját pénzéből, a házát kockáztatva vág bele a rendezésbe, miközben a házasságában is akadnak problémái.

    Az első nagyjátékfilmjével jelentkező Sascha Gervasi életrajzi filmje Steven Spielberg Lincolnjához hasonlóan nem a teljes életútját mutatja be a legendás rendezőnek, csupán kiragad egy jelentős részt az életéből, ami jelen esetben Hitchcock legsikeresebb filmjének elkészítése. A végeredmény pedig sokkal élvezetesebb, mint a Lincoln esetében. A film alapjául a Stephen Rebell: Alfred Hitchcock- Így készült a Psycho című könyve szolgált, mely a kulisszák mögé nyújt betekintést.

    A film megtekintése előtt mindenképp ajánlott megnézni a Psychót, illetve kicsit beleásni magunkat Hitchcock munkásságába, hiszen ennek hiányában rengeteg poénról marad le a zöldfülű néző. Már rögtön a bevezetésben az Alfred Hitchcock bemutatjára kapunk egy utalást, a befejezés szemérmetlenül kacsint ki a Madarakra, és ha valaki nincs tisztában a suspense fogalmával, akkor a fergeteges szerelmi vallomás is kisebbet fog számára csattanni. A forgatókönyv így rendkívül szórakoztató, még ha vannak benne melléfogások is, mint amilyenek például Hitchcock képzelgései a Norman Bates karakterét ihlető Ed Geinnel. A Hitchcock és felesége közötti dialógusok viszont tökéletesen pergősek és szurkálódóak, élvezet hallgatni a civakodásaik minden percét.

    A színészek kiváló munkát végeztek. Anthony Hopkins teljes mértékben átalakult a legendás rendezővé, és ez nem csupán az Oscarra jelölt maszkmesterek munkájának köszönhető. Tökéletes párt alkot Helen Mirrennel, akinek köszönhetően Alma rendkívül szimpatikussá válik az okos, férjének sikerében jelentős részt vállaló, mégis háttérbe húzódó feleségként. Az ő csúcsjelenete, amikor legújabb forgatókönyves munkájának számonkérése miatt úgy beolvas Hitchcocknak, hogy a férfi meg sem tud szólalni utána. Ilyen karakterábrázolás után igazán meghatóvá válik a film végi felirat Hitchcock életműdíjának köszönőbeszédével kapcsolatban.

    A mellékszereplők közül a legkiemelkedőbb talán Toni Collette, aki zseniális, és eleinte szinte felismerhetetlen az asszisztensszerepben. Scarlett Johanssonnál szerencsére nem csak a testiség került előtérbe, hanem neki is jut számos frappáns mondat, és a forgatási jelenetekben tökéletesen utánozza le Janet Leigh játékát. James D’Arcy szintén remekül testesíti meg Anthony Perkinst, az ő karakterével kapcsolatban a legérdekesebb az, hogy miért is választották ki Norman Bates szerepére. A legszürkébb talán Jessica Biel, akinek utolsó párbeszéde teljesen súlytalan Hitchcockkal, az eskü letételekor viszont azért nála is megcsillan valami.

    Nem mindenkinek fog bejönni a Hitchcock, filmkedvelők számára mégis kötelező alkotás, amely humorával, dialógusaival és két sziporkázó főszereplőjével könnyedén levesz minket a lábunkról, hogy átadjuk magunkat a felhőtlen szórakozásnak.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon