MENÜ
  • Filmkritika: Ez csak a világ vége

    A kanadai csodagyerek, akinek legújabb filmjét végre nemcsak fesztiválokon láthatjuk.

    Louis (Gaspard Ulliel) tizenkét év után először látogatja meg édesanyját (Nathalie Baye), bátyját, Antoine-t (Vincent Cassel), húgát, Suzanne-t (Léa Seydoux) és eddig még soha nem látott sógornőjét, Catherine-t (Marion Cotillard), hogy elmondja, haldoklik. A családi ebéd során azonban a fogásokon kívül folyamatosan kerülnek terítékre az addig elfojtott sérelmek és ellentétek, amik még nehezebbé teszi Louis számára a bejelentést.

    A 27 éves Xavier Dolant eddig a tenyerén hordozták a kritikusok, így a már hatodik filmjénél tartó szemtelenül fiatal és tehetséges rendező számára valószínűleg teljesen váratlan volt az a füttykoncert, ami a film vetítését követően tört ki Cannes-ban. Dolan mégsem távozott üres kézzel a fesztiválról, mert hatalmas sajtóvisszhangot kiváltva ő kapta a Zsűri Nagydíját. Az Ez csak a világ vége valóban megosztó, és egy cseppet sem közönségbarát. A filmen végig érződik, hogy egy színdarabot adaptáltak. A rendkívül hosszú párbeszédek szinte hipnotikus módon álmosítják el azokat, akik nem túl kipihenten ülnek be a moziba. Hiába van tele a film érzelmekkel teli dialógusokkal, a legérdekesebb dolgok furcsa módon mégis kimondatlanul maradnak.

    Míg a Tom a farmon esetében a néző végig azon töprengett, hogy a főhős vajon miért nem menekül el halott szerelme családjától, itt az foglalkoztat minket leginkább, hogy miért nem találkozott Louis az édesanyjával és testvéreivel tizenkét éven keresztül. Még akkor sem látogatta meg őket, amikor Antoine elvette Catherine-t, vagy amikor megszülettek a bátyja gyerekei. Antoine és Catherine házasságát is rengeteg titok veszi körül, és minden jel arra utal, hogy a férfi terrorban tartja a nőt, és a keze is gyakran eljár. Dolan most is ötvözi két kedvenc témáját: a másságot és a diszfunkcionális családot. Ezúttal utóbbi kerül előtérbe: Louis bármit is tesz, édesanyja számára mindig is ő lesz a kedvenc, Suzanne gyakorlatilag csak az általa megalkotott idealizált képként látja bátyját, Antonie pedig képtelen átvenni a családfő szerepét. Az ő történetük azonban mégsem tud olyan lebilincselővé válni, mint Dolan korábbi munkái. Ráadásul még az olyan vizuális csodák is elmaradnak, mint amilyen a Fredre zúduló hidegzuhany az Így is, úgy is Laurence-ben, vagy a Steve által kiszélesített kép a Mommyban.

    A színészi játékokra viszont most sem lehet panasz. Dolan igazi francia nagyágyúkat szerződtetett le a filmhez, akiknek végig az arcára tapad a kamerával, hogy a legkisebb rezdüléseiket is lássuk. Nathalie Baye hihetetlen kisugárzással rendelkezik, Vincent Cassel szinte szétrobban az elfojtott indulatoktól és agressziótól, és Léa Seydoux egészen parádés az érzelmi csúcsponton. Mellettük Cotillard és Ulliel egy kicsit eltörpülnek az elnyomott, szótlanabb karaktereikkel, a kettejük közötti összhang viszont fantasztikus: szavak nélkül is tudnak egymással kommunikálni.

    Az Ez csak a világ vége Dolan eddigi legkevésbé összeálló munkája. Persze ettől még nem dől össze a világ, Dolannak még számtalan lehetősége lesz bizonyítani, hogy nem véletlenül kiáltották ki zseninek huszonévesen. Következő filmje, a The Death and Life of John F. Donovan szereplőgárdáját látva (Jessica Chastain, Natalie Portman, Susan Sarandon, Kathy Bates, Kit Harington) minden esélye megvan a szépítésre már ebben az évben.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon