MENÜ
  • Filmkritika: Dombokon túl

    Cristian Mungiu sajátos román Ördögűzője.

    Alina (Cristina Flutur) és Voichita (Cosmina Stratan) egy árvaházban nőttek fel Romániában. Alina felnőttként Németországban próbált szerencsét, de most visszatér Romániába, hogy Voichitát is magával vigye nyugatra. Voichita azonban már apácaként él egy kolostorban, és Jézus mellett egyre kisebb hely jut a szívében Alina számára. A gyengélkedő Alinát néhány napig befogadja a vallásos közösség. Ő megpróbál hozzájuk alkalmazkodni, de hirtelen dühkitörései miatt a pap és az apácák úgy gondolják, hogy megszállta őt a Sátán. Segíteni akarnak a lányon, de az ördögűzésük nem várt tragédiához vezet.

    A román újhullám egyik legkiemelkedőbb rendezője, Cristian Mungiu az Arany Pálma díjas 4 hónap, 3 hét, 2 nap után egy újabb felkavaró alkotással tért vissza. Legújabb filmje egy megtörtént eseményt dolgoz fel, amitől csak még megrázóbbá válik a filmélmény. A forgatókönyvet Tatiana Niculescu Bran regényéből írta meg, és Cannes-ban el is nyerte érte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A játékidő két és fél órásra nyúlik, de az események igazán csak az utolsó húsz percben pörögnek fel. A lassú történetmesélésnek mégis megvan a maga hatása, és nincs is benne igazán semmi felesleges rész. Mungiu végig pártatlan szemmel próbálja bemutatni az eseményeket, nem akar senkit sem felelősségre vonni, hiszen a vallási közösség, a mentők, és az orvosok is csak segíteni akartak Alinán a maguk sajátos módján.

    Ezzel együtt azonban egy éles társadalomkritikát fogalmaz meg ismét a román társadalomról, ami talán annyira nem is tűnik idegennek a magyar néző számára. A hivatalban az ügyfélkiszolgálás közben nyugodtan elpletykálnak az alkalmazottak, az orvos hely hiányában inkább a kolostorba küldi vissza a beteget a pszichiátriáról, az elszigetelten élő apácák pedig inkább hisznek a babonákban és fanatikus követői a papnak, mint az orvostudománynak, ahogy az a probléma sem megoldott, hogy mi lesz az árvaházhoz túl idős gyerekekkel. Mungiu sok mindent elhallgat előlünk, vagy csak apró utalásokból juthatunk információkhoz. Így csak sejthetjük, hogy mivel is foglalkozhatott Alina Németországban, milyen volt a két lány korábbi kapcsolata, illetve az sem derül ki számunkra, hogyan válhatott egy angyalt látó munkásból egy kolostor vezetője. A film lezárásakor csak a rendőrségi felelősségre vonás kezdeti szakaszát mutatja meg, az ítéletre már nem kíváncsi.

    A képi világ rendkívül rideg a hófedte vidéki tájjal, a fekete ruhájú apácákkal, és az elektromos világítás nélküli belső terekkel. A történet szinte bármikor játszódhatna az elmúlt harminc évben, talán az egyetlen arra utaló jel a díszletben, hogy ez az eset csak néhány éve történt, az a laptopja mögött ülő hivatalnok. A két főszereplő Cannesban a legjobb női alakítás díján osztozott. Cosmina Stratan visszafogott játékával is rendkívül hatásos, ha pedig felemeli lesütött szemét, akkor a tekintete sokszor csontig hatol. Cristina Fluturnak jutalomjáték jut a rengeteg szenvedés és kirohanás során, mégis számomra akkor a leghatásosabb, amikor a nővérek pontonként sorolják fel a meggyónandó bűnök fajtáit, ő pedig zavartan ír fel minden egyes sorszámot.

    A Dombokon túl sok nézőtől valószínűleg elég nagy türelmet igényel hosszúra nyújtott történetmesélésével. Ezt a türelmet azonban garantáltan meghálálja a katartikus befejezésével.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon