MENÜ
  • Filmkritika: Daniel

    Dán túszként az ISIS fogságában.

    Daniel (Esben Smed) tornászkarrierjét egy rossz földet érést követő sérülés töri ketté. A fiatal férfi, aki a tornán kívül semmihez sem ért, úgy dönt, hogy fotós karrierbe kezd. Mivel egy fotós iskolához túl idősnek érzi már magát, gyakornoki állást keres, és talál is viszonylag hamar. Új főnökét rögtön egy szomáliai útra kíséri el, majd ezen felbuzdulva úgy dönt, hogy Szíriába megy egyedül dokumentálni az ottani eseményeket. Eredeti tervei szerint Aleppótól távol maradva, a török határ mentén készített volna képeket, és minden este visszatért volna a törökországi szállására, de rögtön az első napon néhány életkép lefényképezése után néhány fegyveres férfi egy autóba tuszkolja, majd kémkedéssel vádolva Aleppóba viszik. Az ISIS túszejtői kezdetben 750000 dollárt követelnek érte, csakhogy Dánia hivatalos álláspontja szerint nem tárgyal terroristákkal, ezért ezt az összeget a családjának kell előteremtenie, ha élve szeretnék viszontlátni Danielt.

    Niels Arden Oplev Anders W. Berthelsennel karöltve egy igaz történetet dolgozott fel Puk Damsgaard Andersen könyvéből, amit a dán filmvilág egyik fenegyereke, Anders Thomas Jensen adaptált. Számomra Jensen Dánia egyik legzseniálisabb író-rendezője Lars von Trier mellett, aki saját rendezésű, elborult filmjei mellett előszeretettel ír komolyabb témájú forgatókönyveket mások számára. A Daniel esetében a script ezúttal is első osztályú, azonban a film leírásaiból sajnos kiderül, hogy a főhősnek sikerül-e kiszabadulnia az ISIS fogságából, vagy kivégzik őt. E nélkül még izgalmasabb lehetett volna történet, habár ennek fényében is lebilincselő, ami egyértelműen Jensen, Oplev és Berthels közös munkájának az eredménye.

    Néhány apróságba bele lehet kötni, sok kis részlet marad kibontatlan és megmagyarázatlan, ami zavaró tud lenni. Például hiába segíti Berthelsen színészként is Arthur szerepében a túsztárgyalást közvetítőként minél érthetőbbé tenni, arra nem kapunk magyarázatot, hogy a Danielért kért hét laptopból és egy mentőautóból mégis hogyan lett az a 750000 dolláros váltságdíj, amit először kommunikáltak a család felé, ahogy az is indokolatlanul marad, hogy az ISIS amerikai foglya, James Foley miért tért át az iszlám vallásra. Ezen kívül érdemes lett volna még egy kicsivel több figyelmet fordítani a fogságban hozott döntések és viselkedések pszichológiai hátterére is. Az őrök például az első vallatást követően előszeretettel heccelik Danielt, hogy viselkedjen szamárként. Amikor társai kínzásának azzal vet véget, hogy egy szamarat utánozva a cellájuk közepére veti magát, a többiek köszönet helyett azt javasolják neki, hogy ha legközelebb ilyet kérnek tőle, mondjon nemet. Amikor ez a helyzet bekövetkezik, és Daniel megtagadja a parancsot, a meglepett fogvatartók hirtelen nem is tudják lereagálni a szituációt. A legsokkolóbb jelenetben pedig Daniel inkább megpróbál önkezével véget vetni az életének, hogy ne kínozzák tovább se őt, sem a zsaroláson keresztül a családját.

    A film két párhuzamos szálon fut: az egyikben Daniel fogságát követhetjük figyelemmel, a másikban a férfi családját látjuk, és ez a szál legalább annyi érzelemmel és kiszolgáltatottsággal van tele, mint a szíriai történések, amelyek bemutatásával a film még komplexebbé és erősebbé válik. Mivel Dánia nem hajlandó terroristákkal egyezkedni, Daniel családjának kell előteremtenie a váltságdíjat, de önerőből már az első, legalacsonyabb ajánlatot sem tudják összegyűjteni. Az állam megadja nekik a segítséget a kapcsolatfelvételhez, és tanácsokkal látja el őket, de pénzt még hitel formájában sem hajlandóak biztosítani nekik. Ezért gyűjtésbe kezdenek, amit igyekeznek titokban tartani, mert ha kitudódna, az rontaná Daniel túlélési esélyeit. Daniel két lánytestvére teljesen eltérő habitust képvisel: a kisebbik egy rendkívül összeszedett és megható monológban biztosítja az adakozókat, hogy habár minden felajánlásra nagy szükségük van, megérti azokat, akiknek erkölcsi dilemmát okoz az utalás, hiszen ezzel akaratlanul is egy terrorszervezet kiadásaihoz járulnak hozzá. Temperamentumos nővére minden helyzetben kimondja azt, amire gondol, és érzelmek széles skáláját mutatja be Anita szerepében Sofie Torp, aki erős alakításával elnyerte a Dán Filmdíjon és a Bodil-díjon is a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat. Mellette Toby Kebbell is szokás szerint remekel, és hihetetlen karizmával, végtelen nyugalmat árasztva magából szinte Messiásként jelenik meg Foley-ként a túszok között, akik felnéznek rá, tisztelik őt.

    Niels Arden Oplev és Anders W. Berthelsen egy közel sem hibátlan, de lebilincselő túszdrámával álltak elő, ami Daniel családjának küzdelmeit is bemutatja. A film zárógondolata pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Daniel története csak egy a sok közül, és több millió szíriai civilnek okozott, és okoz mind a mai napig óriási fájdalmakat és veszteségeket az országban dúló polgárháború.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Gerendai: „Látogatói csúcsot hozott a Lupa”

    Bulvár
    szept. 17., csütörtök

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    szept. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    szept. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon