MENÜ
  • Egy igazi First Class Lady

    Argyelán Kriszta pályafutása a színjátszószakkörrel kezdődött és a rádióban végződött.

    A ClassFM First Class Arcok című műsorának műsorvezetőnője igazán kalandos utat tudhat magáénak, míg eljutott pályájának eme szakaszába. Imád érdekes és színes emberekkel foglalkozni és interjút készíteni, igyekszik támogatni a fiatal generációt, és nem mellesleg odaadó édesanya is.
    Az interjút a rádió egy kis stúdiójában készítettük el, ahol meghitten tudtunk beszélgetni többek között a pályakezdésről, és arról is, hogyan látja ő ezt a szakmát.

    Ha jól tudom, te gimnázium környékén kezdtél el foglalkozni a rádiózással, az egyik tanárnőd ajánlott be egy kis rádióba. Hogyan történt ez?

    Argyelán Kriszta: Esztergomban történt, 1993-ban. A színjátszó körös tanárunk csinált március 15-én egy ünnepi műsort a rádióban. Megkért, hogy szavaljak el egy verset, amit örömmel vállaltam. Miután megvolt a felvétel, felajánlották, hogy mondjam én az esti mesét is. Örültem a lehetőségnek, úgyhogy elvállaltam. Kéthetente beolvastam egy kötetnyi mesét, amit aztán esténként lejátszottak a rádióban. Ezután csatlakoztam a rádió ifjúsági klubjához is, ahol fiatalok és tanárok beszélgettek aktuális témákról. Szinte az egész nyarat bent töltöttem a rádióban és műsort vezettem minden nap reggel hattól délig. Utána jött az érettségi és az egyetem, én lekerültem egy évre Szegedre, és ott nem rádióztam.

    Milyen egyetemre jártál ott?

    Argyelán Kriszta: Magyar szakra jelentkeztem és csak abban az évben nem volt szóbeli a felvételin. Az ELTE-re adtam be elsőnek és az írásbeli alapján hajszálra annyi pontom volt, amennyivel az ELTE-re be lehetett kerülni, de valamilyen technikai izé folytán hármunknak az országban lenullázták a pontjainkat. Mivel a helyeket feltöltötték, a dékán már nem tudott mit tenni, szóval azt mondta, hogy menjek le egy évre Szegedre és utána ők átvesznek automatikusan. Mikor felkerültem Pestre, már hiányzott a rádió, ezért elkezdtem dolgozni az Új Rádió Esztergomban. Pesten laktam kollégiumban, hétfőtől szerdáig egész nap suli, csütörtöktől vasárnapig pedig Esztergomban rádióztam reggel hattól.

    Akkor jó zsúfolt időszaka volt ez az életednek.

    Argyelán Kriszta: Hát igen, de akkor még fiatalabb voltam. Ezt úgy értem, hogy egészen más lendülete, energiái vannak az embernek tizennyolc éves egyetemistaként, mint harminc feletti családanyaként. Ráadásul nagyon büszke voltam rá, hogy így saját zsebből tudtam fizetni a tandíjat és a kollégiumi díjat. Aztán volt egy pillanat, amikor anyagi gondok miatt a rádió sajnos nem tudott tovább fizetni. Én ezt nem engedhettem meg magamnak, ezért átmentem a Kék Duna Rádióba. Ott találkoztam István Dániellel, aki azóta is a legjobb barátom. Az egyik kollegánk felkerült Pestre a Rádió Bridge-hez és szólt nekem, hogy Balázsi Panna és Világi Péter távoznak a rádiótól, szóval bementem jelentkezni. Fölvettek, így István Danival és Kaldenecker Antival hárman elkezdtünk dolgozni a Bridge-nél. Rákóczi Feri tanított be minket, én ott találkoztam vele először. Nem sokkal később a Sláger Rádióhoz hívtak, ahol végül majdnem nyolc évet töltöttem.

    Milyen fajta műsort vezettél ott?

    Argyelán Kriszta: Egy éven keresztül péntek-szombat este egy pörgősebb, bulira hangolós műsort, utána pedig a hétvégi Életmód Magazint kaptam meg, ami reggel hattól tízig volt szombaton és vasárnap. Egy jól működő rádióműsor volt, azonban egyszer csak éreztem, hogy már nem szeretném többet csinálni. Abból már nem tudtam többet kihozni, elértem a maximumot.

    Inkább mást szerettél volna?

    Argyelán Kriszta: Igen, sokáig dolgoztam, hogy elérjem ebben a maximumot és sikerült is, ez volt az egyik ok. A másik pedig, hogy a hétvégés műszakosé az összes ünnepnap. Augusztus 20. március 15. karácsony… Egy nap elérkezett az a pont az életemben, hogy ültem az ágy szélén, és nem akartam bemenni szombaton dolgozni, amikor mindenki más pihen. Ekkor jött egy lehetőség, az egykori Danubius Rádiótól kerestek meg azzal, hogy átmennék-e műsort vezetni a délutáni műsorsávban, háromtól hatig. Utána ott vezettem a délután háromtól hatig tartó sávot egészen a rádió megszűnéséig. Fél évvel a kezdés után én sávomban a Danubius már megverte a konkurenciát. Nagyon büszke voltam, én sem gondoltam volna, hogy ilyen jól sikerül helyt állnom. Aztán amikor indult a Class FM, engem is megkeresett a vezetőség, hogy dolgozzak velük. Hétvégi sávot ajánlottak, amit örömmel elvállaltam.

    Tehát a hétköznapból megint visszatértél a hétvégéhez.

    Argyelán Kriszta: Igen, sőt az első két-két és fél hétben én voltam Szani Rolanddal a reggeli műsorvezető is Balázsék helyett, amíg el nem indult a Morning Show. Egy nagyon felfokozott, izgalmas időszak volt. Ráadásul ekkor estem teherbe is, így aztán nagyon jól jött ki, hogy hétvégi műsort vezettem, mert kismamaként is gyakorlatilag végig tudtam dolgozni.

    Hogyan tudtad egyeztetni a pici nevelését a munkáddal?

    Argyelán Kriszta: Itt a Class FM-nél nagyon jól álltak a dologhoz, beleértve a várandós időszakot is. Nem szerették volna, ha kimaradok, többet én sem szerettem volna kimaradni annál, amennyit muszáj, ezért ahogy erőmből tellett, dolgoztam. Összességében azt hiszem két hétvége volt, amikor nem voltam, de akkor sem hiányoztam effektíve adásból, hanem előre elkészítettem két hétvégi adást, és amikor megszületett a baba, akkor betelefonáltam, hogy most elő kellene venni őket. Most kulisszatitkot árulok el, de akkor felvételről ment az Életmód Magazin. Aztán láttuk, hogy ez működik, úgyhogy így is maradt fél évig. Végül akkor kerültem vissza élő adásban a rádió műsorába, amikor fél éves lett a baba. Nagyon jó volt, mert viszonylag kevés időt vett el a babától az, hogy én az adásra készültem, de nekem nagyon jót tett, hogy el tudtam jönni otthonról, ahogy a picinek is jó volt, hogy az apukájával tudott lenni. Most meg már tizenöt hónapos óriásfiú.

    Akkor már szép nagy gyerkőc. Itt a szakmában egyébként te mit tartottál a legnagyobb kihívásnak?

    Argyelán Kriszta: Talán azt, hogy Magyarországon azt, hogy hogyan kell kereskedelmi rádiót csinálni, nagyon kevesen tudták, sőt, amikor mi elkezdtünk rádiózni, akkor még senki nem tudta. Ezt együtt kellett megtanulnunk, és ez nagy kihívás volt. Ez a szakma nem arról szól, mint mondjuk az iskolarádió, hogy beülünk, jól érezzük magunkat és jópofák vagyunk. Ez a szakma sokkal komolyabb ennél, a külföldi rádiókat és a főnökeimet figyelve lestem el és tanultam meg azt, hogyan lehetek jó, hogyan tudok helytállni és elsajátítani a szakma fortélyait.

    A saját műsoraidra kicsit visszatérve, te hogyan készülsz fel?

    Argyelán Kriszta: Abban hiszek, hogy nagyon alaposan fel kell készülni egy műsorra. Ez azt is jelenti, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy kik hallgatnak téged, hogy akik hallgatnak, azok milyen emberek, mit szeretnek, mire kíváncsiak. Picit meg kell próbálnod beleképzelni magad az életükbe, abba, hogy a rádió túloldalán mi az, ami a legtöbb embernek jó vagy az adott pillanatban hasznos. Ezeket átgondolva, egy elég hosszú előkészítő munka után ülök be a stúdióba műsort vezetni. Nem abból áll a magazinműsor, hogy én becsattogok fél hatkor és tíz órakor vagy délben hazamegyek, hanem itt egész héten folyamatosan sok a munka. Most a Class FM-en ráadásul van egy First Class Arcok című portréműsorom, ami hétvégén reggel hat és fél hét között egy fél órás beszélgetés egy adott ismert emberrel, zenésszel, sportolóval, színésszel, művésszel. Ez megint egy más jellegű felkészülést igényel. Utána kell járni mindennek, hogy az, aki bejön hozzám, jól érezze magát. Ez azért nagyon fontos, mert ha ő jól érzi magát, akkor valószínű, hogy a hallgató is élvezi a műsort.

    Ki volt eddig a legérdekesebb alanyod a First Class Arcokban?

    Argyelán Kriszta: Nagyon sokakat említhetnék: Sági Szilárddal például egy nagyon jó és szórakoztató beszélgetésem volt, de említhetném például Györgyi Annát, aki ugye főleg a szinkronszerepeiről ismert, holott egy zseniális színésznő. De beszélgettem már Kassai Viktorral is, aki foci bíróként fantasztikus karriert futott be.

    Volt már arra példa, hogy fiatalok megkerestek, hogy tanácsot kérjenek tőled rádiózás terén?

    Argyelán Kriszta: Volt, de sajnos mindig rossz volt a tapasztalatom velük. Jöttek nagyon lelkesen, hogy rádiósok szeretnének lenni és én meg nagyon szívesen elmondtam, amit egy-két órában, összesűrítve el lehet. Mindig invitáltam őket, hogy üljenek be mellém, én minden hétvégén reggel hattól délig itt vagyok a Class FM-ben. Általában itt meg is szakadt a dolog, a kezdeti lelkesedés kifulladt a második találkozás után, mikor rájöttek, hogy ezért dolgozni, tenni kéne. Amikor mi elkezdtünk rádiózni, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy évekig dolgozunk akár fizetés nélkül, örültünk, hogy jöhettünk, hogy volt lehetőség. Most sajnos azt látom, hogy a fiatalok többsége azt szeretné, hogy rögtön százezreket keressen, úgyhogy általában az a vége a dolognak, hogy nagyon szívesen magyaráznék, de az alanyok elég hamar kidőlnek a sorból.

    Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy ennyire vonzó a média a mostani fiatalok számára?

    Argyelán Kriszta: Az a baj szerintem, hogy rengeteget nézünk tévét. A gyerekek, a fiatalok úgy nőnek fel, hogy folyamatosan a tévé előtt csüngenek és semmi más nincs előttük. Milyen más kecsegtető példát látnak? Nem tudják, hogy egy zöldséges vagy egy pék milyen élvezettel csinálja a munkáját és hogy elégedett azzal, amivel foglalkozik. Csak azt látja, hogy mindenki elégedetlen. És mivel nem megy el színházba, vagy egy komolyzenei előadásra, esetleg könyvtárba, hanem egész nap csak a tévét látja, nincsen más sikerpálya egy fiatal előtt, csak a média.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon