MENÜ
  • EGO – „Én okos vagyok, te pedig szerencsés”

    Miért fogjuk a buszra, vagy a tolakodó nénikre, ha elkésünk a suliból? És ha más késik el, miért rázzuk a fejüket, hogy „na, már megint”? Heti EGO rovatunkban ezekre a kérdésekre is választ kapunk, lesz szó a depresszió egyik kognitív okáról, illetve arról, hogyan kezeljük lelkileg a súlyos betegségeket.

    Heti fő témánkat az attribúciós torzítások adják. Az attribúció lényege, az emberben ösztönösen jelen lévő fokozott ok-okozatkeresési kényszer, vagyis hogy mindennek valamilyen értelmet tulajdonítsunk. Ez a sürgető késztetés általában elmúlik, ha találunk egyetlen okot, bár nem biztos, hogy mindig helyeset.

    Térjünk rá a cselekvő-megfigyelő torzításra, melynek lényege a következőképpen foglalható össze: cselekvőként a környezetünkre figyelünk, saját viselkedésünknek szituatív okokat tulajdonítunk (tehát, ha leordítjuk valaki fejét, akkor biztosan a borús időjárás a hibás), míg megfigyelőként a személy van a középpontban, a viselkedésének prediszpozíciós okokat tulajdonítunk (vagyis Béla azért esett le a lépcsőn, mert rászolgált).

    A tudományterület az előzőek kapcsán fogalmazta meg a siker-kudarc attribúciós torzítás elméletét. Röviden ismertetve, cselekvőként a kudarc esetén szituatív okokkal állunk elő (késtem, mert a villamos lerobbant), siker esetén pedig prediszpozíciós okokkal (azért kaptam ötöst, mert okos vagyok). Viszont megfigyelőként megfordul a helyzet: kudarc esetén a másikkal szemben prediszpozíciós okokat hozunk fel (azért késett, mert hanyag), míg siker esetén a körülményekkel magyarázzuk a történteket (azért kapott ötös, mert szerencséje volt).

    Itt térnék ki arra, hogy például a fentiek megfordítása a depresszió egyik kognitív oka lehet. Aki nem jól alkalmazza a siker-kudarc attribúciós tévesztést, az általában a kudarcaiért saját magát hibáztatja, míg a sikerét egyszerűen csak mázlinak könyveli el. Márpedig ez lelkileg nem éppen a legegészségesebb stratégia.

    Egy kísérletet is hoznák példának, mely remekül szemlélteti az előbb felvázoltakat. Smith katonai közegben vette rá az alanyokat, hogy sáskát egyenek, természetesen más és más körülmények között. Az A csoportban egy magas rangú tiszt parancsolt rá a katonákra, hogy egyék meg a sáskát, mely alternatív fehérjeforrás lehet háborús helyzetben, míg a B csoportban egy alacsony tiszt kérte ugyanezt. Akár meg is próbálhatjuk kitalálni, hogyan alakultak a dolgok a szituációs és prediszpozíciós okok alkalmazásával. Az első esetben minden megette a sáskát, de senkinek nem ízlett, egyszerű kötelességként hajtották végre, mert a szituáció ezt követelte tőlük, vagyis a felsőbb utasítás. A második esetben viszont kevesen éltek a sáska-kóstolás lehetőségével, viszont ők ízletesnek találták a rovart, mert nem volt meg a hatalmi kényszer, így belső okok miatt döntöttek a sáskaevés mellett.

    Még két fogalomra, és ezzel kapcsolatos kutatásokra térnék ki. Az első a paradox instrukció és Milton Erikson nevéhez köthető, akit az NLP (neuro-lingvisztikai programozás) atyjának tekinthetünk. A paradox instrukció lényege, hogy olyan viselkedési mintát írunk elő az alanynak, amiről nem szeretnék, hogy csinálja. Például a nevelés kapcsán is jól működhet, amikor a gyereket kedvesen biztatjuk arra, hogy nyugodtan kiabáljon az utcán, vagy nyújtogassa a nyelvét, sőt, egyszer-kétszer külön felszólítjuk rá. A engedély pont a visszájára sül el, és a gyerek egy idő után le fog szokni a nem kívánatos viselkedési mintáról. Ennek a hatását kényszerbetegeknél tesztelték, ahol a terapeuta külön előírta a betegeknek, hogy szoronganiuk kell, mondjuk napi 2 órát a következő találkozásig. Így a belső tényezők által kiváltott szorongás külső okra tevődött át, és egy idő után a páciens már nem tudott engedelmeskedni a terapeuta „előírásának”, és nem szorongott többet. A másik fogalom a Jack Brehm nevéhez köthető reaktancia, melyek azzal kapcsolatos, hogy nem szeretjük, ha korlátozzák a viselkedési autonómiánkat. Ennek hatásai szépen megfigyelhetőek a marketingben, ilyen például, amikor egy könyvre ráírják, hogy „ne olvassa el”, vagy „csak 18 éven felülieknek”, és biztosak lehetünk benne, hogy tucatszám elkapkodják majd a példányokat. Hogy egy hazai példát is hozzak, az „Oltassa be magát H1N1 ellen!” is hasonló hatást váltott ki, és szinte alig oltotta be magát valaki a vírus ellen. Viszont, ha úgy harangozták volna be a vakcinákat, hogy kevés van belőlük, és csak az döntsön az oltás mellett, aki veszélyeztetve érzi magát, jóval többen rohamozták volna meg az orvosi rendelőket.

    Végül kitérnék egy rákos betegekkel végzett kísérletre is, mely azt vette számba, hogy hogyan reagáltak a betegek a hírre. Az első csoport a küzdő-szellemű egyénekből áll, akiknél az „ura vagyok a helyzetnek” mentalitás dominált. A második csoportban tagadó-szelleműek voltak, azt hangoztatva, hogy betegségük korántsem olyan súlyos, ahogy az orvosok hiszik. A harmadik csoportot a sztoikus elfogadókként lehetett aposztrofálni, akit beletörődtek a hírbe, elfogadták, hogy nincs sok idejük hátra, de azért próbáltak úgy élni, hogy mást ne terheljenek le saját problémájukkal. Az utolsó csoportban pedig a kilátástalan, tehetetlen felfogású emberek voltak, akik úgy álltak a betegséghez, hogy rajta már úgysem tudnak segíteni. Természetesen egyik csoportnál sem tapasztaltak csodálatos gyógyulási eredményeket, viszont mégis a legtöbb túlélőt az első csoportban, míg a legkevesebb túlélőt az utolsó kettőben diagnosztizálták. Talán megéri néha elgondolkozni a gyógyító képzelet erején.

    Jövő heti utolsó rovatunkban a kognitív disszonanciáról, illetve egy sajátos szülő-gyermek kommunikációs torzításról lesz szó, mely nagy mértékben hozzájárulhat a skizofrénia kialakulásához.

    Forrás: BCE

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon