MENÜ
  • EGO – Emberképek és dimenziók

    Rovatunk második részében az előző héten ismertetett tengelyeket (individualizmus, kollektivizmus, racionalitás, irracionalitás) hozzuk közös nevezőre. Látni fogjuk majd, hogy a tömeg jelensége hogyan válthat ki tragikus történéseket, milyen lenne az ideális embertípus, illetve lemerülünk a tudatalattiba is, ahonnan reméljük, hogy vissza is térünk.

    Még mindig kicsit Gordon Allportnál maradva, a mai rovatunkat kezdjük az individualizmus és a racionalitás által meghatározott kategóriával. Ennek a dimenziónak a jellemző embertípusa a homo oeconomicus, a gazdálkodó ember, aki a saját érdekeit követi, hiszen azokat ő ismeri a legjobban, és tevékenységében a gazdasági elvnek megfelelően racionálisan jár el, vagyis a lehető legkisebb áldozat árán a lehető legnagyobb haszonra törekszik. Vagyis éljen a bankszektor!

    A tudomány oldalán a behaviorizmus feletethető meg ennek a dimenziónak, mely azt vizsgálta, hogy az állati (és emberi) viselkedés hogyan programozható. Képviselői szerint az evolúció hajtóereje az adaptáció, éppen ezért flexibilis viselkedési mintákkal rendelkezünk, melyek módosíthatok, megváltoztathatók. Egyik leghíresebb törvénye a Thorndike-effektus, melynek alapján azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok, amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ. Így a kísérleti patkányok előbb-utóbb megtanulták, hogy egy pedált nyomogatva ételhez jutnak. Bár valószínű az áramütéseknek már kevésbé örültek.

    Az individualizmus és az irracionalitás közös nevezőjéhez elég egyetlen nevet kapcsolnunk, hogy minden világos legyen: Freud. Ha a gyerekkori traumákra, az elfojtott szexuális vágyakra és a kanapés beszélgetésekre gondolunk, már nyomon vagyunk. A pszichoanalízis nagyon leegyszerűsített sémája szerint az ösztönök individualistának tekinthetők, míg maga a tudattalan irracionális. Emberképében megjelenik egy ős-valami (ID), mely az evolúcióból maradt ránk, gátlások nélküli, ösztönös vágyai vannak, vele szemben pedig rendelkezünk egy felettes énnel (SuperEgo), mely a beépült szociális normákat, néhány esetben a bűntudatot testesíti meg. A kettő között pedig ott az Ego, mely egyensúlyt teremt az ID vágyai és a SuperEgo fékei között. És Fraud szerint pont emiatt az ellentmondás miatt vagyunk olyan traumatikus lények, hiszen miből másból állnánk, mint elfojtások sorozatából.

    Érdekességként megemlíthetjük, hogy a lelki rendszerünk 8/9 része tudattalan elemekből áll (akárcsak a jéghegynek a felszín alatti része). Ezek legtöbbször sorsirányító lelki tartalmak, melyekről egyáltalán nem tudunk, és a pszichoanalitikus terápia célja, hogy felszínre hozza ezeket. Ugyanígy a tudattalan a befolyásolás eszköze is lehet, például különböző döntéseknél, fogyasztói preferenciáknál, és megjelenhet olyan formákban is, mint az álom, a vicc, az előítélet, vagy a híres elszólások. Tehát vigyázzunk a szavainkra!

    A tömeglélektan területe a kollektivisztikus és irracionális embertípusra fókuszál, vagyis arra, mikor az ember a tömegben kiszámíthatatlanul kezd el viselkedni. Alapműve Gustave LeBon: A tömegek lélektana, mely kedvelt olvasmánya volt Sztálinnal és Hitlernek is. Tézisei szerint a tömegben megváltozik az egyén viselkedése és olyan cselekedeteket is megtesz, amit egyébként soha. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a felelősség szétoszlik és a józan ítélőképesség elveszik. Fontos még, hogy erős érzelmi fertő lesz úrrá a tömegen, és jellemzően kialakul egy erős ellenségkép, melyhez társul az erkölcsösség érzete. LeBon megfogalmazása szerint az agytörzsi ember elállatiasodik. Végül, de nem utolsó sorban jelentős felelősség kerül a vezető kezébe, aki akár már puszta jelenlétével, vagy szavaival hipnotizálja a tömeget.

    Nagyon sokat hivatkozott és drámai eset történt 1964-ben. Egy 29 éves fiatal lányt, Kitty Genovese-t New York egyik kerületében támadtak és késeltek meg az utcán. Attól lett nem mindennapi az ügy, hogy a támadás kisebb megszakításokkal, de másfél órán keresztül tartott, és a szomszéd házakból 38 állampolgár nézte végig a brutális esetet, de ezalatt egyikük sem értesítette a rendőrséget. Ennek a szociálpszichológiai magyarázata, hogy a szemtanúk látták egymást az ablakból, így kialakult egyfajta tömeghelyzet, a felelősség eloszlott, és dominánssá vált a nem-beavatkozás normája. Mindenki a másikra várt, mindenki megbénult, és így senki sem cselekedett. Az ilyen helyzeteket egy társadalmi hős könnyen felülírhatja, és cselekvésre késztetheti a tömeget. Sajnos jelen esetben, mire valaki értesítette végre a hatóságokat, a fiatal Kitty Genovese belehalt a sérüléseiben. Tragédiája annyira „felkapottá” vált, hogy szindrómát neveztek el róla, illetve színdarab is készült az esetből, sírja zarándokhely.

    Végül már csak egy közös dimenzió maradt: a kollektivisztikus és racionális emberé. Ennek alaptézise, hogy az egyének jók is lehetnének, ha összefognának és egy szebb világot építenének. Ez a legidealizáltabb embertípus, gyakran idézik példaként Teréz anyát, vagy Lady Diana hercegnőt. A proszociális ember ismérvei a segítségnyújtás, a támogatás (akár érzelmi, információs, anyagi, képviseleti), az együttérzés, az önfeláldozás, az együttműködés, a tolerancia, a megbocsátás, a bizalom, a méltányosság és az igazságosság. Kérdés, hogy létezik-e ilyen ember.

    Ha újra megpróbálnánk választ adni rá, hogy milyenek is vagyunk valójában, nem lenne könnyebb dolgunk, mint előző héten. Természetesen ilyenek is és olyanok is, egy dimenziónak teljesen megfeleltethető ember nem létezik. A körülmények és a kontextusok mindenkit képesek elmozdítani ebbe vagy abba az irányba, a lényeg, hogy mindig tudjuk, melyek azok a határok, amiket nem tanácsos átlépni, illetve, melyek azok a dolgok, amiket bizonyos körülmények között meg kell tennünk.

    Jövő héten a személypercepcióról lesz szó, és megpróbáljuk kinyitni azt a bizonyos Johari-ablakot.

    Forrás: BCE

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon