MENÜ
  • CsakADanitÉrdekli – Pol Pot

    Saját népe mészárosa

    Három év, nyolc hónap és húsz nap. Pontosan ennyi ideig tartott a huszadik század egyik legvéreskezűbb diktátora, Pol Pot és a vörös khmerek rémuralma Kambodzsában. A rezsim 1975-ben került hatalomra és kegyetlen brutalitással látott hozzá a kommunista társadalom kiépítésének.

    Pol Pot 1925-ben született Szaloth Szár néven jómódú földbirtokoscsaládban. A kevés kiváltságos közé került, a gyarmatosító franciák által fenntartott iskolában tanulhatott. Iskolatársai visszaemlékezése szerint nem volt különösebben tehetséges, nem mutatott érdeklődést Kambodzsa jövője iránt. Középiskolába nem vették fel, mert megbukott a felvételin, ezért egy éven át ácsnak tanult egy fővárosi szakmunkásképzőben.

    1949-1953 között Pol Pot villamosságtant tanult Párizsban. Ott lett a kommunista eszmék híve és csatlakozott a helyi kommunista párthoz. Mivel Pol Pot minden vizsgáján megbukott, visszavonták az ösztöndíját, és 1953-ban kénytelen volt visszatérni Kambodzsába. 1956-ban feleségül vette kedvesét, Khieu Ponnaryt, akitől  aztán harminc évvel később, 1985-ben elvált, miután a hölgy megzavarodott.

    Hazatérése után 1963-ig egy magániskolában tanított a fővárosban, Phnom Penh-ben, és megpróbálta tanítványait a kommunista eszmék helyességéről meggyőzni. Amikor a herceg kormánya fellépett a kommunisták ellen az országban, Pol Pot a dzsungelbe menekült. Ott létrehozott egy gerillaszervezetet, amelybe sok helyi paraszt is belépett miután a vietnami háború sok szenvedést okozott. Pol Pot úgy vélte, a problémákat a város-falu konfliktus okozza, melyet a falusiak javára kell megoldani. Szervezete, a 3 millió tagot számoló “Khmers rouges” (franciául Vörös Khmer) uralta Kambodzsát a főváros kivételével, amely 1975 április 17-én bukott el.

    Phnom Penh bukása után következett az egyik legvéresebb fejezet az emberiség történetében. Később ez a nap, a főváros elfoglalása lett a Vörös Khmer által bevezetett új naptárban az újév napja, 1975-öt pedig a „nulladik évként” jelölték. A Vörös Khmer kommunista-primitivista paraszt államot akart. Ez azt jelentette, hogy kényszerítette a lakosságot a főváros elhagyására, mégpedig 48 órán belül. Költözzön mindenki vidékre és éljen, mint mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági dolgozó.

    Az értelmiségieket (- például a szemüvegeseket csuklóból annak tartották – úgy tekintették, mint szükségtelen és nem kívánatos elemeket. Az elkövetkező négy évben legalább másfél-két millió kambodzsait, különösen a képzett népességet és a rendszer kritikusait meggyilkolták. Felszámoltak minden burzsoának tekintett intézményt, köztük az iskolákat, kórházakat, közhivatalokat. A kivégzendők listájára kerültek a buddhista szerzetesek és egyéb vallások papjai is. Így csupán ötven orvos maradt életben és 20 ezerből ötezer tanár.

    A társadalmat ezután két részre osztották: a megbízhatóbbnak ítélt hagyományos parasztságot „régi embereknek” nevezték és az eljövendő társadalom alapjának tekintették őket, míg a városokból kitelepített „új embereket” gyakorlatilag halálra ítélték. A rezsim nyíltan hangoztatta, hogy az „új embereket” teljesen értéktelennek tartja. Az haszontalannak ítélt emberekkel kapcsolatban kijelentették: „Ha megtartunk benneteket, azzal nem nyerünk semmit; ha elpusztítunk titeket, azzal nem vesztünk semmit.

    A rezsim vezetői a hivatalos rádióban kijelentették: a kommunista utópia felépítéséhez nincs szükség az ország nyolcmillió lakosára, egy-két millió ember bőven elegendő lesz. A kivégzések nagy részét a hírhedté vált „gyilkos mezőkön” végezték, többnyire botokkal és csákányokkal, hogy spóroljanak a lőszerrel.

    A falvakban minden terményt és szerszámot köztulajdonban vettek, aki bármit megtartott magának, azt kivégezték. Rendszeresen folytattak koncepciós pereket, ahol rendszerint kínzással csikartak ki vallomásokat. Bár Pol Pot eltervezte, hogy országát a térség legnagyobb rizstermelő államává teszi, hamarosan éhínség ütötte fel a fejét. A terror és az éhezés következtében becslések szerint 1,7 millió ember, az ország lakosságának 21 százaléka halt meg.

    Kína vezetője, Mao Ce Tung halála és a mezőgazdasági termelés megháromszorozásának dugába dőlése Pol Potot egyre inkább paranoiddá tette. Ennek következtében tisztogatást hajtott végre és minden párttagot, aki nem osztotta véleményét, vietnami kémnek tekintett, elfogatott és megöletett.

    Megelégelve a rémálmot, a szomszédos Vietnam 1978 végén kezdte meg az intervenciót Kambodzsában. Már 1979 január 7-én elfoglalták a fővárost, és mintegy 30 ezer Vörös Khmer menekült a környező vidékre, különösen a Thaiföld határán levő dzsungelekbe. Pol Pot nem tudta megmenteni terror-rendszerét. Egy 1979-ben adott interjú után sokáig visszavonult a nyilvánosságtól. Az utolsó interjút egy amerikai riporternek adta 1997-ben.

    Ugyanebben az évben Pol Potot a Vörös Khmer bírósága életfogytiglani börtönre ítélte. 1998 áprilisában aztán öngyilkos lett, miután megtudta, hogy Kambodzsa felajánlotta az Egyesült Államoknak kiadatását. A hivatalos halálok szívroham volt. A Vörös Khmer szokatlanul gyorsan elhamvasztatta, hogy lehetetlenné tegye a boncolást. A halál okaként gyilkosság vagy mérgezés gyanúja is felmerült.

    Csak 1999-ben jelentették be, hogy Pol Pot halálát gyógyszerek túladagolása okozta.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Gerendai: „Látogatói csúcsot hozott a Lupa”

    Bulvár
    szept. 17., csütörtök

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    szept. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    szept. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon