MENÜ
  • A világ legrosszabb lemezborítói – I.

    Bár zenét nem a borító miatt szeretünk, de valljuk be, teljesebb az élmény, ha kedvenc előadónk egy olyan csomagolásban adja ki műveit, ami a szemünket is kényezteti.

    Marketingszempontból óriási jelentősége van annak, hogy milyen dizájnnal dobja ki egy előadó bármilyen zeneművét, arról nem is beszélve, hogy a zenetörténelem során rengeteg ikonikus borító jött létre, melyek óriási nyomatot hagytak a kultúrán. Mi most összegyűjtöttük azokat, amikről ez nem mondható el… Íme a világ húsz legrosszabb lemezborítója! Sorozatunk első része következik!

    Saveta Jovanovic – Lazno je, lazno, sve sto je tvoje

    Bár grafikailag már az sem stimmel, hogy mind a cím, mind pedig a név alig-alig olvasható ezen a remekművön, de ez legyen a legkisebb probléma. Értjük mi, hogy nem mindig volt nagy divat a szőrtelenítés, de Jovanovic kisasszony erősen túllép egy határt. Bár szemünk először a megfejthetetlen tekinteten akadhat meg, de ha szép lassan lejjebb vándorlunk, garantált a szívinfarktus!

    The Handsome Beasts – 04

    A jóképű ördögökről minden elmondható, csak az nem, hogy jóképűek, igaz, a csapatnak sajnos (?) csak egyik tagját látjuk ezen a csodálatos borítón, mely méltón reprezentálja, hogy néhány dizájner milyen örömmel és lelkesedéssel vetette bele magát számítógépes grafikusprogramok világába. A borítón mellesleg kisebb verseny alakul ki, hogy mi is a legrosszabb… A holdbéli sivatagi táj? A fények? A malac, az apáca és a kínai lány érthetetlenül  logikátlan triója? Aztán meglátjuk a nullában, szexi pornós pózban fekvő szakállas szexbombát és abszolút nyertest hirdetünk.

    The Handsome Beasts – Beastiality

    “Ne etesd az állatokat” – áll a borítón található táblán az előbbi együttes másik remekművén, mely erősen összezavar minket. Kicsoda az igazi állat a borítón? Mindenesetre azt már biztosra vehetjük, hogy a malac igen fontos szimbóluma az együttesnek, akinek frontembere olyan huncut ember, hogy nem bírja magán tartani ruháit, főleg ha egy kis malackodásról van szó – jelen esetben abszurd módon szó szerint. Hölgyeim, kérem türtőztessek magukat!

    The Faith Tones – Jesus Use Me

    Az oké, hogy Jézus használja őket, na de mire? Reméljük nem fodrászként, mert akkor a hosszú hajjal megismert bibliai figura napjainkban elég érdekesen festhet a mennyekben. A három csodaszép leányzóra az albumborító fotózásakor valószínűleg egy egész megye havi hajlakk-készlete lett felemésztve, hogy gyönyörű hajkoronájukkal elérjék urukat. Van egy sejtésünk, hogy ők nem az a fajta lánybanda voltak, akiknek a poszterére a tinifiúk rosszalkodtak…

    Heino – Lieber Mutter

    Heino lemeze a borítóra ragasztott matrica szerint egész évben tökéletes ajándék, és egy csokornyi gyönyörű dalt gyűjt össze. A Liebe Mutter cím arra enged minket következtetni, hogy az album minimum egy dal Heino anyukájának szólhat, aki valószínűleg azóta is bújkál kislánya eszelős tekintete elől, melyből minden sugárzik az Armageddontól az Antikrisztus eljöveteléig, csak a szeretet nem… A csokorra pedig csak annyit mondanánk, hogy “Óh nem kell!”‘

     

    Paddy Roberts – Songs for Gay Dogs

    Nem bűn a másság a kutyusoknál sem és ha már a melegeknek vannak zenei ikonjaik, miért ne lehetne a négylábúaknak is, nem? Úgy néz ki az ikon-szerepre Paddy Roberts jelölte ki magát, aki gyönyörű dalokkal szórakoztathatja a blökiket. Papp Rita reméljük ezek után ír még egy Dzsovi Dzsovi Dzsaszpert, mert ez már egy liberálisabb világ!

    Kevin Rowland – My Beauty

    Ha önbizalmat keresel, Kevin Rowland a te embered! Az első blikkre brit, második blikkre csúnya nő előadó nem csak egy hihetetlen egocentrikus címmel lepte meg közönségét, de egy ízléses borítóval is, melyben egy éppen cicivillantó felsőosztálybeli lédit formáz meg, egy díjnyertes pajesszal. Külön figyelmet érdemel a harisnya és a fecske huncut felfedése és az erotikus tekintet, ami ég a szenvedélytől. A díszlettervezőt azóta is keressük, mert látva a borítót, úgy döntöttünk, hogy sürgősen át kell gondolnunk a szerkesztőség berendezését.

    Millie Jackson – Back To The Shit

    Ha szókimondásról van szó, Millie Jackson nem habozik. Az énekesnő valamiért irtó kényszert érzett arra, hogy albumcímét valahogy becserkéssze a borítóra is és nem szégyenlősködött a fotós előtt – ledobta cipőit, és nagy erőlködések árán dobott egy barnát. Legalább végre itt a kézenfekvő bizonyíték arra, hogy bizony a dívák sem kilélegzik. De miért vette le a cipőjét?

    Freddy Gage – All My Friends Are Dead

    Freddy Gage maga a megtestesült Forever Alone, aki erről egy egész lemezt írt “Az összes barátom halott” címmel. A borítón is ábrázolta magányát egy gyönyörű, sírkő előtt készült fotográfiával. Reméljük az a szép fehér cipő nem lett túl sáros a nagy mászkálásban, hiszen ha tényleg mindenki odaveszett minimum egy túra vár a temetőben Gage-re.

    The Handless Organist

    Állítólag Isten igazi csodája az a hölgy, aki kéz nélkül zongorázik. Itt nem is a borító a furcsa – bár örülünk a bizonyítéknak, hanem az a belső égetés, mely arra ösztönöz minket hogy az egész világot felforgatva találjuk meg ezt a lemezt, és hallgassuk meg, hogy mégis milyen lesz az a zongorazene, amit nem kézzel játszanak.

    Ne feledjétek! Hamarosan visszatérünk még tíz csodálatos borítóval!

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon