MENÜ
  • EGO – A sztereotípia sztereotípiája

    E heti összeállításunkban még mindig a percepció területén maradva arra keressük a választ, hogy miért jó a sztereotípia. Szót ejtünk számos előnyéről és hátrányáról, főbb jellemvonásairól, és összehasonlítjuk az előítélettel, mellyel gyakran összekeverik. Egyszóval és kicsit közhelyesen: oszlassuk el a sztereotípiáról kialakult sztereotípiát.

    A fogalmat egy amerikai újságíró és politikai kommentátor, Walter Lippmann használta először 1922-ben. A következőkben áttekintjük a sztereotípia kognitív hátterét, vagyis hogy milyen főbb mechanizmusok kapcsolódnak hozzá.

    Először is elmondhatjuk, hogy a sztereotípia egyfajta küldetése, hogy egyszerűséget teremtsen a káoszban. Leegyszerűsíti a világunkat és kategóriákat alkot. Gondoljunk csak a szőke nős viccekre, vagy a stréberek és a rossz tanulók ellenállására, esetleg a politikai világ jobb és bal oldalaira. Ezen rendszerek segítségével könnyebben észlelhetjük a környezetünket, könnyebben besorolhatjuk az embereket az „igen, vele érdemes beszélnem”, vagy a „úristen, tőle menekülj” dobozba. Hozzá kell tennünk, hogy az ilyen kategorizálás hasznos ugyan kezdetben, de ha később is ragaszkodunk hozzá, nagyon torz képünk alakulhat ki valakiről.

    Második aspektusa, hogy kevés tapasztalat is elég hozzá, így gyors képet tudunk alkotni bárkiről. És itt álljunk meg egy szóra, és hasonlítsuk össze gyorsan a sztereotípiát a már igazán károsnak tekinthető előítélettel. Előbbinek van egy kevés tapasztalati háttere, tehát nem légből kapott, míg utóbbi semmilyen tapasztalati háttérrel nem rendelkezik, javarészt csak egy ellenérzés hazug képet festő megnyilvánulása. A sztereotípia segíti az alkalmazkodást, kognitív alapú, tehát köze van a gondolkodáshoz, a helyes észleléshez és éppen ezért racionális háttérrel rendelkezik. Ezzel szemben az előítéletnek nincs alkalmazkodási előnye, teljesen érzelmi alapú, és éppen ezért irracionális. Utolsó szempontként megemlíthetjük, hogy míg a sztereotípiát minden ember kivétel nélkül használja, addig az élőítélettel nem mindenki él.

    Harmadik jellemvonása, hogy túloz. Méghozzá nem is akárhogy: kategórián belül homogenizál, kategóriák között pedig heterogenizál. Ennek szemléltetésére lássunk egy kísérletet. Taifel és Wilkes (1963) arra kérte a kísérleti személyeket, hogy bizonyos fényképeket rendezzenek el egy tízes skálán, aszerint, hogy mennyire vonzó az illető. Az első körben nem meglepő módon változatos eredmények születtek: voltak vonzóak, közepesen vonzóak, kevésbé vonzóak, tehát a képek bejárták a skála különböző értéktartományait. Mikor azonban az volt a feladat, hogy újra helyezzék el a személyeket, de most kimondottan aszerint, hogy ki vonzó és ki nem, rögtön más eredmények születtek: az eddig közepesen vonzó vonzóbbá vált, míg az inkább nem vonzó nem vonzóvá. Tehát a semleges tartomány kiürül, és két nagy csoport alakult ki (heterogenizáció), a vonzók és nem vonzók csoportján belül pedig hasonló értékekkel rendelkeztek az illetők (homogenizáció). Például sztereotípiáknak köszönhetjük a tanúvallomások torzulását is. Kísérletek bizonyították, hogy ha a vallató egy ugyanolyan közlekedési vétség esetén balesetről kérdez, akkor a tanúk jóval súlyosabb történésekre, sérülésekre emlékeznek vissza, mintha úgy tenné fel a kérdést, hogy írja le a koccanás körülményeit. Utóbbi esetben feltehetően egy kitört ablak lenne a legdurvább történés.

    Negyedik tényezőként említhetjük a stigmatizációt, vagyis a sztereotípia tulajdonságkiemelő szerepét. Erre egy nagyon szemléletes kísérletet, mikor Razran (1990) arra kérte az alanyokat, hogy 30 fehér lányt rangsoroljanak különböző tulajdonságot (okosság, szépség, megbízhatóság) alapján. Utána ezeket a képeket random módon nemzetnevekkel látta el, majd újra elvégeztette a rangsorolást. Azt figyelte meg, hogy a nemzetnevek kapcsán már működésbe léptek a sztereotípiák, és például a zsidónak hitt lányt szépség és megbízhatóság szempontjából sokkal hátrébb, míg okosság és zárkózottság tekintetében sokkal előrébb rangsorolták, mint korábban. Fontos megjegyeznünk, hogy a marketingben is hasonlóan zajlik a pozicionálás folyamata, és hogy a média tulajdonképpen állandóan stigmatizál. Káros hatása lehet ennek a fajta megbélyegzésnek, hogy egyfajta önbeteljesítő jóslatként is működik, és végül a megbélyegzett olyanná válik ténylegesen, ahogy bánnak vele (Pygmalion-effektus).

    Végül jellemző még a sztereotípiára a gyakoriság eltúlzásának momentuma. Erre példa lehet, hogy egy korábbi felmérés szerint a külföldiek magyar képére jellemző állítás volt, hogy mi mindenhol sakkozunk. Természetesen ez korántsem igaz, de néha annyi is elég, főleg, ha valaki idegen egy országban, hogy a Széchenyi-fürdőben és a néhány parkban lát pár sakkozó embert, és máris általánosít.

    Mai bejegyzésünk végére érve muszáj összegeznünk a sztereotípia kapcsán a felmerülő előnyöket és hátrányokat. Azért jó, mert kevés információ is elég a könnyű tájékozódáshoz, kvázi emberismeretet jelent, és ahol nem működik ez a mechanizmus, ott könnyen adódhatnak megismerési, tájékozódási, alkalmazkodási nehézségek. Emellett növeli a csoportkohéziót azzal, hogy segíti a kommunikációt („mi félszavakból is megértjük egymást”) és a közös ítéletalkotást. Valamint rendszerei világunkat, stabilitást és rendszert visz a hétköznapjainkba. Hátránya, hogy torzítja a valóságot, nagyon konzerváló jellegű és merev. Míg a világ sokszor és sűrűn változik, addig a sztereotípia meglepően makacs és stabil, nehezen alkalmazkodik az új információhoz. Megnehezíti a tényleges megismerést, és azt sem utolsó szempont, hogy senki sem kedveli a rá vonatkozó sztereotípiákat.

    Zárszónak talán csak annyit mondhatnék, hogy legyen pro vagy kontra, de szükség van a sztereotípiákra. Viszont arra már figyeljünk oda, hogy előítéleteinknek sose adjuk át magunkat.

    Jövő héten a siker-kudarc attribúciós torzításokról lesz szó, vagyis, hogy miért fogjuk az tömegközlekedésre, ha késünk, és miért tulajdonítjuk a szerencsének, ha más jobb dolgozatot írt nálunk. Ebből kifolyólag pedig a súlyos depresszió egyik okára is fény derül. Tartsatok velünk!

    Forrás: BCE

    Nyereményjáték

    Bulvár

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    Sze. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon