MENÜ
  • Masat-1, a magyarok újra az űrben

    A magyarok nem nyugszanak... Miután Farkas Bertalan neve már ismertnek számít az űrkutatás témájában, valami újat szerettek volna alkotni a Budapesti Műszaki Egyetemen, így életre hívták a Masat-1-et, az alig egy kilogrammot nyomó szerkezetet. Hétfőtől magyar műhold szántja az eget.

    A magyarok neve az űrkutatásban sem ismeretlen, több évtizede használnak már számos műholdon is magyar fejlesztésű eszközöket, de hétfőtől egy teljes műholdat mondhatunk magunkénak. A műegyetemen a  fiatalok már jó ideje vesznek részt az Európai Hírügynökség (ESA) diákprojektjeiben, például fejlesztettek plazmadiagnosztikai műszert az ESEO műholdra és fedélheti számítógépet az ESMO holdszondára is. Az ESA hirdette meg a CubeSat programot, ami megihlette a BME-t, hogy saját műholdat építsen. A kis magyar kocka alakú műhold a Masat-1 nevet kapta az azt megalkotó csoporttól. Az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán tanuló harminc fős csoport munkájának eredménye, amihez természetesen felhasználták a BME űrkutató csoportjának nyolcvanas évek óta felhalmozott tapasztalatait is.

    A program egy új szakember-generáció nemzetközi színvonalú képzését tűzte ki célul, akikre alapozhat a hazai űripar.

    „Az oktatási célon túl nekünk igen fontos, hogy a mögöttünk álló négyéves munka eredménye egyben technológiai  demonstráció is, bizonyítva, hogy magyar viszonyok között, magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű  technológiákkal sikerült egy önálló űreszközt megalkotni, amihez nagyrészt önerőből megoldható a gyártás és az üzemeltetés is” – mondta Varga Lajos villamosmérnök, a BME doktorandusza.

    Azzal a céllal kezdtek el dolgozni a projekten még 2007 szeptemberében, hogy egy olyan műholdat hozzanak létre, aminek a lehető legtöbb eleme saját fejlesztésű, tehát egyedi és az országban elérhető technológiával készüljön. Ezt sikerült is elérni, kivéve a külföldről beszerzett, világszerte ritkaságnak számító űrtechnológiás napelemeket és egy NASA által gyártott ragasztót.

    A sikeres pályára állást követően 437,345 megahertzes frekvencián sugároz digitális adatokat a Föld irányába, valamint Morze-kódban a hívójelet. Napi 3-4 alkalommal halad el Magyarország felett a Föld elliptikus pályáján mozgó műhold, így ilyenkor 5-10 perc alatt begyűjtheti a csapat a kapott adatokat róla. Két földi vezérlője van a fejlesztőcsapatnak, az egyik a Műegyetemen, a másik – a tartalék – Érden. Emellett felhívást is intéztek a rádióamatőrökhöz, hogy vegyenek részt a munkában és kövessék az adásokat.

    „Mivel szeretnénk minél több adatot szerezni a Masat–1-től, felkértük a világ rádióamatőr közösségét, hogy vegyenek részt a műholddal való kommunikációban. Így akinek van kedve és lehetősége, befoghatja a HA5MASAT hívójelű műholdat, és az általa sugárzott adatcsomagot rögzítheti és továbbíthatja nekünk” – mondta el Varga Lajos.

    Hétfőn 11 órakor indult el a kis kocka az űrbe Francia Guyanából az Európai Hírügynökség Vega nevű hordozórakétáján. A fellövést két órás startprocedúra előzte meg.

    „Tökéletes volt a start, legalábbis az eddigi adatok és látvány alapján. Ami nekünk különösen érdekes, és ilyen szempontból a magyar űrkutatásban mérföldkő, hogy a világon először került magyar mesterséges égitest az űrbe. Ez olyan fontos állomás, mint első magyar űrhajós” – fogalmazott Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke, aki a helyszínre utazó magyar delegáció tagja volt.

    A start utáni percekben a rakéták leváltak és körülbelül ötven perc múlva a LARES műhold pályájára állhatott a Masat-1, az első magyar műhold. Nem volt egyedül ezzel az egykilós kocka, hat másik, szintén CubeSat szabvány szerint készült darabbal együtt és a Bolognai Egyetem ALMASat-1 műholdjával karöltve száguldhat a Föld körül.
    A románok Goliat-ja és a lengyelek PW-SAT-ja szintén az első nekik, az olaszok viszont már gyakorlottabbak, ők kettőt is felküldtek, az e-St@r-t és a UniCubeSat GG-t, valamint a franciák a Robusta-t, a spanyolok pedig a Xatcobeot. Annyiban  tűnünk ki a többiek közül, hogy a miénk az egyetlen teljesen magyar fejlesztés.

    A CubeSat szabvány szerint készült műholdak 10x10x10 centiméteres kockák, úgynevezett pikoműholdak.

    A CubeSat egy űrbe juttatható eszköz, ami kis méretével és alig egy kilogrammos tömegével a hagyományoshoz képest jóval gazdaságosabbnak bizonyul anyagi szempontból is. 1999-től kezdve fejlesztenek ilyet, először a Stanfordi Egyetemen hívták életre és azóta a rádióamatőrök körében is nagyon népszerű lett.

    Műszakilag – és most jön a rögtönzött fizikaóra is – négy fő elektronikai egységből és egy szerkezetből áll.

    A fedélzeti számítógép a műhold agya, irányítja a működését. A tervezés során nagy hangsúlyt fektettek ennek megbízhatóságára. Két, megegyező egységből áll, amelyek egymással nem tudnak kommunikálni és ugyanazon program fut mindkettőn. A műhold egyéb alegységeihez is egyformán kapcsolódnak, de a tápegység gondoskodik arról, hogy egy időben csak az egyik működjön.
    Ez a számítógép egy négyrétegű nyomtatott huzalozású lemezen valósult meg, amely tartalmazza a két számítógép összeköttetéséhez és a vezérlő jelek összekapcsolásához szükséges egységeket is. Található rajta egy csatlakozási felület is, amin keresztül tölthető az akkumulátora és vezetékes kapcsolat is létesíthető a számítógéppel.

    A stabilizáló rendszer, az ADCS kártya a fedélzeti számítógép és a rádiós kommunikációs rendszer között helyezkedik el. Érzékelőket, mikrovezérlőt tartalmaz, amely összegyűjti az adatokat és elküldi a központi számítógépnek. Lehetővé teszi, hogy a telemetriai adatok eljussanak az ADCS-ről a földi állomásokhoz.

    Digitális iránytű is található a Masat-1 eszközkészletében, valamint háromdimenziós mágneses térerősség mérő és háromdimenziós gyorsulásmérő is került bele. A fedélzeten utazik még egy szintén háromdimenziós mikro-elektromechanikai szögsebesség mérő. Ezekből lehet adatokat produkálni bőven, a rádióamatőröknek igazi csemege lesz a közeljövőben.

    A kommunikációs rendszer a harmadik nagy egysége. A Masat-1 a rádióamatőr frekvenciasávban fog működni, hívójele HA5MASAT. Ezt minden adás elején megismétlik, a főbb fedélzeti paramétereket pedig Morze kódban is sugározza a műhold.

    Az energiaellátó rendszer látja el a műholdon a fedélzeti alegységeket. A projekt szempontjából ez egy kulcsfontosságú rész, így itt is alapvető tervezési szempont volt  a megbízhatóság. A Masat-1 elsődleges energiaforrását a kocka hat oldalán elhelyezett napelemek jelentik, melyek akkor biztosítanak energiát a szerkezetnek, ha a napsütötte pályaszakaszon halad. Az árnyékos szakaszokon lép működésbe a másodlatos energiaforrás, ami egy egycellás Li-ion akkumulátor.

    A szerkezet feladata a rögzítés és a védelem. A négy alapegységnek fontos, hogy a külső hatások ellen védve legyenek. A szerkezeti elemeknek is két fő csoportja van, az elsődleges elemek biztosítják a mechanikai stabilitást és adják a műhold vázát. A másodlagos elemek a villamossági alkatrészek és panelek rögzítésére szolgálnak.

    A szerkezet anyaga repülőgép ipari alumínium, ami magas szintű megmunkálási eljárás során alkalmassá vált a speciális feladatok ellátására. Az extrém gyorsulás és a vibráció olyan különleges körülmények, amelyekhez szintén alkalmazkodnia kell a kockának.

    A tervezettek szerint közel öt évig fog tevékenykedni az űrben és húsz év múlva már csak a pora kering majd körülöttünk.
    Nagy dolgokat nem kell tőle várni, a repülés adatait képes továbbítani a földi irányítóközpontba és egy elektromágneses eszköz segítségével a helyzetén képes változtatni. Azt tudják lentről megadni neki, hogy melyik oldalával forduljon felénk.

    Mérföldkövéhez érkezett a magyar űrkutatás a Masat-1 hétfői fellövésével. Kovács Kálmán is ennek jelentőségét hangsúlyozta:

    „A Masat–1 magyar űrkutatás egyik mérföldköve, és ezek egyáltalán nem nagy szavak. Ha majd történeti  távlatból szemléljük az eseményeket, és leegyszerűsödik ezek láncolata, akkor kiemelkedik majd  közülük az első magyar műhold.”

    A Masat-1-nek a facebookon is létrehoztak egy oldalt, ahol a csapat tagjai osztanak meg információkat az érdeklődőkkel.

    Masat-1, az új űrhős Farkas Bertalan után.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Gerendai: „Látogatói csúcsot hozott a Lupa”

    Bulvár
    szept. 17., csütörtök

    A Plázson még tart a nyár

    Bulvár
    szept. 2., szerda

    Lupa Duma – Costes vacsorával

    Bulvár
    aug. 10., hétfő

    Televízió

    A Jonas Brothers tagja lett a Voice új mestere

    Televízió
    okt. 8., kedd

    Gyermeket vár a Pretty Little Liars sztárja

    Televízió
    jún. 29., szombat

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    szept. 13., csütörtök

    Ajánló

    Új világsztárt jelentett be az EFOTT

    STRAND Fesztivál: műsorváltozás!

    A Petőfi Zenei Díjjal indul a fesztiválszezon