MENÜ
  • Filmkritika: Victoria

    140 percnyi operatőri és színészi bravúr.

    Victoria (Laia Costa) egy berlini szórakozóhelyen bulizik. Épp indulni készül, amikor egy helyi srác, Sonne (Frederick Lau) és három barátja leszólítja a spanyol lányt. Victoria a fiúkkal tart, és egy háztető felé veszik az irányt néhány üveg lopott sörrel. A lány hamarosan elbúcsúzik tőlük, mert másnap reggel dolgoznia kell. Sonne elkíséri őt, hamarosan azonban a többiek is felbukkannak. Bajban vannak, mert az egyik fiú túl sokat ivott, de a börtönviselt Boxernek (Franz Rogowski) meg kell tennie valakinek egy szívességet, amihez négy emberre van szükség. Victoria nem tudja, hogy mire vállalkozik, de felajánlja a segítségét.

    victoria_03

    A Victoria különlegessége, hogy nincs benne vágás. Egyetlen, több mint két órás snittből áll az egész. Ez azért is lenyűgöző, mert a film szereplői folyamatosan mozognak Berlinben, és a történet vége felé közeledve egyre gyorsabban változnak a helyszínek, és egyre jobban felpörögnek az események. Ez a film elsősorban nem a rendező és a forgatókönyvíró érdeme. A szkript mindössze néhány oldalas volt, a szereplők többnyire improvizálták a szöveget. Rettenetesen nehéz dolguk lehetett élesben, rendezői instrukciók nélkül, de megoldották, még akkor is, ha nem is mindig a dialógusok kötik le a figyelmünket, hanem a megállíthatatlanul hömpölygő sztori. A filmzenéért Nils Fram felelt: néhány pillanatban teljesen oda nem illő szerzemények csendülnek fel tőle, ami igazán különleges hangulatot teremt.

    victoria_06

    A vágás nélküli történet hevesen sodor minket magával. Két óra alatt Victoria olyan dolgokat tesz meg hirtelen egymás után, amiket talán sosem gondolt volna magáról. Láthatjuk, hogy magányos ebben a nagyvárosban, hiába próbál meg másokkal kommunikálni a szórakozóhelyen, szinte levegőnek nézik. Ekkor jön négy srác, az egyik szimpatikus neki, és innentől kezdve nincs megállás. Eleinte többször is megpróbál kiszállni, egy idő után viszont már nem akar, majd nem is nagyon tud. Ha nem beszélünk németül, és nem figyelünk a németül elhangzó szövegek felirataira, akkor még könnyebb azonosulni Victoriával. Rendkívül magányos és elveszett, nincs tisztában azzal, hogy mi történik körülötte, de nagyon hálás most azért, hogy valaki észrevette őt.

    victoria_01

    A vágás nélküliség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ez a történet ennyire magával ragadó. Számunkra sincs pihenő, az egész olyan, mintha mi lennénk az a hatodik fiatal a csapatban, akihez egyszer sem szólnak a többiek. Ehhez Sturla Brandth Grøvlent bravúros munkája kellett, aki a kamerájával végig ott van a szereplőkkel, ha kell, velük együtt szalad, mászik és bepréselődik egy kocsiba. Itt nem trükköztek úgy a vágásokkal, mint a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) esetében, és Grøvlen egy szinte lehetetlen dolgot hajtott végre a színészek segítségével. Teljesen megérdemelten nyerte el a Berlinalén a Kiemelkedő Művészi Teljesítmény díját, mert itt szó szerint csodát tett.

    A Victoria ennek köszönhetően egy nagyon különleges és sodró lendületű film. Sebastian Schipper és csapata egy filmtörténeti bravúrt hozott létre.

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Ők az MTV EMA nyertesei

    Bulvár
    nov. 6., kedd

    Televízió

    Új sorozatban a Tizenhárom okom volt sztárja

    Televízió
    Sze. 13., csütörtök

    A Lost sztárja a Walking Dead spin-offban

    Televízió
    dec. 3., vasárnap

    Elhunyt a Trónok harca színésze

    Televízió
    okt. 16., hétfő

    Ajánló

    Íme a VOLT aftermovie

    Ők az MTV EMA nyertesei

    Íme a Való Világ 9. Villája