MENÜ
  • Filmkritika: Szafari

    Osztrák hobbivadászok a szavannán.

    Ulrich Seidl folytatja A pincével megkezdett dokumentumfilmek sorát, és ezúttal is honfitársai hétköznapjaiba nyújt bepillantást. Neonáci gyűlések és szexuális játszószobák helyett a Paradise: Love – Szerelmet a feketepiacrólhoz hasonlóan ismét Afrika a helyszín. Seidltől már megszokhattuk, hogy cseppet sem vonzó emberi testeket tol az arcunkba, és ezúttal szinte rögtön a nyitányban megkapjuk ezt, ahogy egy elhízott, idős házaspár naptejjel kenegeti magát és egymást. Seidl kamerájával kíséri a vadászokat a szavannán, ahogy a helyiek segítségével becserkészik a zsákmányukat, majd meghúzzák a ravaszt. Ott vagyunk, amikor örömittasan gratulálnak egymásnak, és végignézzük, ahogy beállítják a halott állatokat a lehető legjobb pózba egy fotóhoz, amin aztán büszkén feszíthetnek puskával a kezükben a trófeájuk mögött.

    A vadászjelenetek között meg is szólaltatja a szereplőket: A pincéből ismerős nyugdíjas párt, akik egy katalógusból olvassák fel, hogy melyik állat kilövése mennyibe kerül; a középkorú házaspárt, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mekkora is a vadállománya azoknak a példányoknak, amikre a legjobban fáj a foguk; két fiatalt, akik izgatottan beszélnek a kedvenc fegyvereikről és az álomzsákmányaikról, miközben azt gondolják, hogy ezzel csak megváltást hoznak az öreg és beteg állatoknak; valamint a vadászfarm tulajdonosát, ahol a vendégek egy bizonyos összegért cserébe kedvükre lövöldözhetnek. Aki már látott filmet a provokatív rendezőtől, annak továbbra is rejtély, hogy hogyan találhat olyan embereket, akik hajlandóak megszólalni a kamerája előtt, de ezúttal sem kell csalódnunk, ismét elég fura interjúalanyokat sikerült találnia.

    Seidl továbbra is folyamatosan kényelmetlen helyzetbe hoz minket, feszengünk a látottakon, melynek csúcspontja egy zebra és egy zsiráf lenyúzásának dokumentálása. A helyiek ezúttal nem szólalnak meg, csak azt látjuk, ahogy a munkájukat végzik, vagy épp trófeák előtt állva némán néznek a kamerába, esetleg furcsábbnál furcsább dolgokat esznek éppen. Egy kicsit kár az egyoldalúságért, mert nagyon érdekes lett volna azt hallani, hogy mit is gondolnak ők a gazdag turistákról, akik a hazájukba jönnek egzotikus állatokra vadászni. A polgárpukkasztás mellett persze humorból sincs hiány (ha nem lennének már így is elég komikusak a főhőseink). Az egyik jelenetben például a napon elalvó hölgy arcába repül egy újság, az idős férfiak csak létra segítségével tudnak leszállni a terepjáróról, majd sörözgetve várják a lesben ülve a vadakat, ha éppen nem bóbiskolnak el közben.

    Seidl ezúttal sem fest túl pozitív képet honfitársairól, de továbbra is mesterien hoz minket kellemetlen helyzetbe, elborzaszt, elgondolkoztat és megnevetett furcsa főhősei segítségével.

    Horoszkóp

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Ma ünnepli 74. születésnapját Robert De Niro

    Bulvár
    aug. 17., csütörtök

    Íme, a Miss Balaton 12 döntős szépsége

    Bulvár
    aug. 17., csütörtök

    Feró nagy bejelentésre készül

    Bulvár
    aug. 4., péntek

    Megkezdődött a Világjátékok Wroclawban

    Bulvár
    Júl. 21., péntek

    Televízió

    Visszatér az Amerikai Horror Story egykori főszereplője

    Televízió
    aug. 2., szerda

    Amanda Bynes újra képernyőn?

    Televízió
    jún. 11., vasárnap

    Ajánló

    Exkluzív interjú a Major Lazerrel

    Rajongóiknak loptak a Sziget szupersztárjai

    Már csak 12 hónap a Sziget Fesztiválig