MENÜ
  • Filmkritika: Lady Bird

    Bye Bye Birdie.

    Christine „Lady Bird” McPherson (Saoirse Ronan) egy sacramentói katolikus középiskola végzős diákja. Minden vágya, hogy kitörjön a kaliforniai közegből, és a keleti parton, egy nevesebb egyetemen folytassa a tanulmányait. Ösztöndíjhoz azonban a jegyei nem elég jók, és a családjának sincs pénze tandíjra. Édesanyja, Marion (Laurie Metcalf) megpróbálja őt megóvni a csalódásoktól, ezzel azonban állandóak a viták anya és lánya között.

    Greta Gerwig indie filmszerepekkel robbant be a köztudatba, de mellette forgatókönyvíróként és társrendezőként is bizonyított már. Önálló rendezőként a Lady Birddel debütált, és nagyon jól tette, hogy nem engedte át senki másnak ennek a filmnek a megvalósítását, mivel Gerwignél nem sokan ismerik jobban azt a világot, amiről ez a film szól. Ő is egy Lady Birdhöz hasonló sacramentói kamasz volt, aki egy vallásos iskolában álmodozott a kitörés lehetőségéről. Csodálatos jelenetekben elevenedik meg minden, ami a kamaszkorhoz hozzátartozik: a lázadás, a továbbtanulással kapcsolatos dilemmák, a diákcsínyek, az első szerelem, az első csalódás, a második szerelem, a második csalódás és a szüzesség elvesztése. Rendkívül őszintén, finom humorral és átérezhetően sikerül ezeket ábrázolni. Lady Birddel is egészen egyszerűen lehet azonosulni, hiszen mindannyian szembenéztünk már azokkal a problémákkal és fordulópontokkal, melyek előtt ő áll, még akkor is, ha a többségünk csak fele annyira volt egyedi, vagány és bátor, mint ő.

    Azért is fontos, hogy ezt a forgatókönyvet egy női rendező vitte vászonra, mert a film egyik központi eleme a rendkívül összetett és sokszor viharos anya-lánya kapcsolat. Lady Bird és Marion az egyik percben még együtt könnyezik meg az autóban egy hangoskönyv végét, nem sokkal később azonban egy vitát követően Lady Bird egyszerűen kiveti magát a mozgó jármű ajtaján. Marion a legjobbat szeretné a lányának, és rendkívül realistán gondolkodik. Két műszakban dolgozik azért, hogy boldoguljon a családja, és éjszakánként gondosan összesíti a kiadásokat. Meg akarja óvni Lady Birdöt a csalódásoktól, ezzel azonban visszarántja a szárnyalni vágyó lányát, ami folyamatos súrlódásokhoz vezet. Nem támogatja Lady Bird tervét, hogy a keleti parton tanuljon tovább, mivel az elsőszülött gyerekének az esete is jól példázza azt, hogy hiába a neves egyetemen szerzett diploma, Sacramentóban ezzel is néha csak bolti eladóként lehet elhelyezkedni. Mégis nagyon szereti a lányát, még ha ezt nem is mindig sikerül tökéletesen megfogalmaznia. A film legmeghatóbb jelenetei a reptéri „búcsú” és az, amikor Lady Bird a bőröndjében megtalálja az édesapja által belecsempészett leveleket, amikben Marion próbálta többszöri nekifutással szavakba önteni az érzéseit.

    Saoirse Ronan és Laurie Metcalf is teljesen jogosan érdemelte ki az Oscar-jelölést. Ronan imádni való a kissé kívülálló, lázadó kamaszként és kiváló duót alkot Metcalffal, aki átfogó komplexitást ad Marionnak. Timothée Chalamet a Szólíts a nevedent követően egy újabb filmben csillogtatja meg tehetségét, míg Lucas Hedges A régi város és a Három óriásplakát Ebbing határában után ismét remekel egy mellékszerepben. Mellettük feltétlenül ki kell még emelni Beanie Feldstein alakítását is Lady Bird legjobb barátnőjeként.

    Lady Bird egy csodálatos és finom humorú coming-of-age történet melyben Lady Bird eljut addig a pontig, hogy ismét Christine-ként mutatkozik be, és ráébred arra, hogy bármennyire is elvágyott Sacramentóból, gyötri őt egy kis honvágy a nagyvárosban, mert minden vita ellenére Kaliforniában van az a személy, akit biztos pontnak tekinthet az életében, és akihez bármikor fordulhat.

    Ajánló

    Gourmet fesztivál: a gombóctól a nemzetközi csúcsgasztronómiáig

    Megyeri Csilla: “Pápai Jociban csalódtam!”

    Pumped Gaboék a Nagy Duettből kiesésük után