MENÜ
  • Filmkritika: Kutyák szigete

    Amikor a Mad Max világa keveredik a Fehér Istenével Wes Anderson stílusában.

    A japán Megaszakiban kitörő kutyainfluenza járványt a macskabarát polgármester úgy próbálja orvosolni, hogy egy rendelet értelmében a város összes kutyáját a szeméttárolóként használt közeli szigetre deportálják. Kobayashi polgármester tizenkét éves nevelt fia, Atari azonban egy lopott repülőgéppel megszökik, hogy megtalálja a testőrkutyáját, Spotsot (Liev Schreiber). A keresés során egy falkányi négylábú szegődik mellé: Duke (Jeff Goldblum), Boss (Bill Murray), Rex (Edward Norton), King (Bob Balaban) és Chief (Bryan Cranston). Az egész életében szinte végig kóborló Chief eleinte csak a többiek miatt hajlandó segíteni, később azonban egyre jobban megkedveli a fiút.

    Wes Anderson A fantasztikus Róka úrral egyszer már megmutatta, hogy az animációs filmek rendezése is a kisujjában van, és most visszatért a stop-motion technikához. A Kutyák szigetében is megtalálható Anderson filmnyelvének szinte minden jól megszokott jellegzetessége: aprólékosan összeválogatott kellékek, gondosan megkomponált képek, hangulatos filmzene (telitalálat a ’60-as években megjelent I Won’t Hurt You a The West Coast Pop Art Experimental Bandtől) és kéttucatnyi zseniális színész, akik közül a többség már visszatérő szereplőnek számít Andersonnál. Mégis, ez a film egy kicsit más, mint a rendező korábbi alkotásai.

    Habár A Grand Budapest Hotelt belengte a II. világháború szele, a Kutyák szigete fölött már összegyűltek Anderson vattapamacs viharfelhői. Hiába az animációs stílus, ez a film Anderson eddigi legkomorabb műve, amiben az antihős gyakorlatilag népirtásra készül. Magyarként pedig egészén más élményt nyújt látni ezt a disztópiát, ahol félelemkeltéssel szít a polgármester gyűlöletet egy csoport iránt, a médiából a kormány propagandája szól, a maroknyi ellenzék választási csalást kiállt (a Kobayashi ellen induló egyetlen jelölt a szavazáskor már halott), az élükre pedig egy cserediák áll, akit külföldi ügynöknek bélyegeznek meg.

    Azért aggódni nem kell, humoros pillanatokban, lenyűgöző látványban és határtalan kreativitásban ezúttal sincs hiány. Anderson ötletesen használja fel a japán környezetet, és a nyelvvel is játszik: míg a kutyák angolul beszélnek, addig a japánul megszólaló szereplők mondandóját csak akkor fordítják le, ha feltétlenül szükséges, ezzel érzékeltetve a kutyák és emberek közötti nyelvi akadályokat. Ráadásul a tolmács néha komiszul még ki is szól a nézőknek, hogy a hallottakat csak később fogja elmondani, így többször is egy megbízhatatlan narrátorrá válik. Anderson kedvéért továbbra is a legnagyobb sztárok ugranak be még az apróbb szerepekre is, és szokás szerint Tilda Swinton viszi el a prímet az Orákulumként, aki a többi kutya szerint látja a jövőt, de valójában minden „jóslatát” a televízió híradójából szedi. A komor diktatúrában pedig szívmelengető látni, ahogy szépen lassan kialakul egy önzetlen barátság Atari és Chief között, annak ellenére, hogy Chief sokáig ellenáll, és független, kóborló kutya szeretne maradni, aki nem hódol be és senkit sem tekint a gazdájának.

    A Kutyák szigete Anderson eddigi legkevésbé andersonos filmje. Ez nem jelent rosszat, de aki valami olyan idilli csodára vágyik, mint a Holdfény királyság, az csalódni fog. A kreativitás, a látvány és a humor továbbra is lehengerlő, csak a háttérben húzódik meg valami nehézkes komorság.

    Horoszkóp

    Nyereményjáték

    Bulvár

    Kubai fieszta az Akvárium Klubban

    Bulvár
    ápr. 21., szombat

    Meghalt Avicii

    Bulvár
    ápr. 20., péntek

    Televízió

    A Lost sztárja a Walking Dead spin-offban

    Televízió
    dec. 3., vasárnap

    Elhunyt a Trónok harca színésze

    Televízió
    okt. 16., hétfő

    Ilyen lesz Andy Warhol bőrében Evan Peters

    Televízió
    okt. 6., péntek

    Ajánló

    Világsztár popdíva érkezik az EFOTT-ra

    Előnézi gyermeke előtt a filmeket Mérai Kata

    Kulcsár Edináék elmondták, mikorra jön a baba